Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő stabilról a későbbi leminősítésre utaló negatívra rontotta Magyarország adósbesorolását. A minősítő a befektetésre ajánlott BBB szinten tartotta a besorolást.
A Fitch előrejelzése szerint a költségvetési hiány jövőre a GDP 5,6 százalékra emelkedik – a kormány emelt hiánycélja 5 százalék.
A költségvetési lazítási intézkedések (értsd: a választások előtti osztogatás) hatása idén a GDP 0,3 százalékával, jövőre 2,1 százalékával egyenértékű. Az intézkedések egy része tartós hatással bír.
A kormány meghosszabbította a különadók hatályát 2026-ra a bankok különadóját emelte, ugyanakkor a minősítő szerint nem zárható ki, hogy 2026 elején még újabb kiadásnövelő intézkedéseket vezetnek be.
A hitelminősítő szerint az, hogy a kormány rendszeresen módosítgatja (emeli) a költségvetési hiánycélokat kiszámíthatatlanságot jelent. A hitelminősítő nehezményezi, hogy nem látszik a költségvetési konszolidáció pályája: a kamakiadások nélkül számított elsődeleges egyenleg idén várhatóan 0,4 százalékos GDP-arányos, jövőre pedig 1,4 százalékos deficitet mutathat, ami emelkedő pályára állítja az államadósságot.
Az államadósság a Fitch előrejelzése szerint 2027 végére a GDP 74,6 százalékára nő a tavaly év végi 73,5 százalékról. (Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azt ígérte, a kormány stabilan 73,5 százalékon tartja az államadósságot.)
A Fitch előrejelzése szerint idén a gazdasági növekedés mindössze 0,3 százalék lesz (ez inkább pesszimista jóslatnak tekinthető), ami azt jelenti, hogy a 2023-2025-ös időszakot egyben nézve a növekedés összességében nullára adódik.
2026-ban 2,3 százalék lehet a gazdasági növekedés, majd 2027-ben 2,6 százalék. (Ezek az előrejelzések elmaradnak a kormányzati prognózisoktól.)
Az unortodoxia és az orosz függés kockázat
A Fitch indoklása szerint azért tartották Magyarországot mégis a BBB szinten, mert a szerkezeti indikátorok (péládul az egy főre jutó GDP) tekintetében jól áll a BBB szinten található országok mediánjához képest. Ugyanakkor e erősségekkel szemben tekintettel kell lenni az állandó unortodox gazdaságpolitikai intézkedésekre, a magyar gazdaság külső sokkoknak való kitettségére, és a kormányzás minőségét jelző indikátorok romlására. Magyarország továbbra is erősen kitett az orosz energiahordozók importjának, illetve az ezzel kapcsolatos esetleges zavaroknak.
A Fitch megjegyzi, hogy a 2026-os választásokhoz közeledve a felmérések az ellenzéki Tisza párt előnyét mutatják, a választások kimenetele ugyanakkor bizonytalan, az eredmény pedig hatással lehet Magyarország kül- és gazdaságpolitikájára.
Varga Mihály Nagy Márton közgazdász vándorgyűlés 2025
Veres Viktor
Az államadósság miatt leminősítés jöhet
Ami a jövőt illeti, a hitelminősítő szerint leminősítésre adhat okot, ha közép távon tovább emelkedik az államadósság hiteles költségvetési konszolidációs stratégia híján. Leminősítésre adhatnak okot olyan politikai és gazdaságpolitikai fejlemények, amelyek kedvezőtlen gazdasági és pénzpiaci fejleményeket okoznak. (Utóbbi alighanem a forint jelentősebb gyengülésére vonatkozik.) Leminősítésre adhat okot, ha a gazdasági növekedés huzamos ideig gyenge marad.
Pozitív hitelminősítői lépést (tehát legalábbis a negatív kilátás stabilra javítását) hozhatja, ha középtávon az államadósság fenntarthatóan csökkenő pályára áll, péládul egy az előrejelzettnél gyorsabb költségvetési kiigazításnak köszönhetően. Pozitív értékelést szülhetne az intézményrendszer és a jogalkotás minőségének javulása, amely támogatná közép távon a gazdasági növekedést.
Ez volt a nyári hibalista
Legutóbbi, júniusi értékelésében a Fitch megerősítette Magyarország adósbesorolását a BBB szinten (ez a befektetésre ajánlott kategória alja), stabil kilátással. Akkor az alábbi tényezőket nevezték meg, mint negatív lépéshez vezető változásokat:
- Makrogazdaság: A gazdaságpolitikai mix romlása, amely makrogazdasági egyensúlytalanságok kialakulásához vezet és/vagy aláássa a befektetői bizalmat.
- Államháztartás: Laza költségvetési politika és/vagy gyengébb gazdasági növekedés, amely megakadályozza az államadósság/GDP arány csökkenését.
Ezek alapján a kép vegyes. A magyar gazdaságpolitika továbbra is kiszámíthatatlan, a befektetői bizalom ugyanakkor töretlen, bár ez leginkább a magas hozamkörnyezetnek köszönhető.
Az alapkamatot a jegybank 6,5 százalékon tartja, ami régiós szinten is magasnak tekinthető, az államkötvények hozamszintje pedig Romániáéval nagyjából egy szinten áll és szintén kiemelkedően magas.
A költségvetési politika egyértelműen lazult nyár óta, az idei és a jövő évi GDP-arányos hiánycélokat a kormány 5 százalékra emelte. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint ezzel együtt az államadósság-mutató stagnálása várható 73,5 százalékos értéken – bár ez inkább optimista jóslatnak tekinthető, valószínűbb, hogy a mutató emelkedni fog. (Tehát: az államadósság/GDP nem fog csökkenni.)
Nagy Márton gazdasági bizottság meghallgatás 2025. 11. 27
Veres Viktor
Középpontban a költségvetés
A hitelminősítők mindeddig pozitívan értékelték a kormány által tanúsított költségvetési fegyelmet. A költségvetés elsődleges (kamatkiadások nélkül számított) hiányát különféle megszorításokkal (beruházások befagyasztása, bevételnövelő intézkedések) sikerült nulla közelébe szorítani.
Épp ezt a fegyelmet adta fel a kormány, amikor Nagy Márton gazdasági miniszter bejelentette az idei és a jövő évi hiánycélok emelését a GDP 5 százalékára. Ami
1,1-1,2 százalékos elsődleges deficiteket jelent a kormány még mindig inkább optimistának tekinthető előrejelzései mellett is. Ez az, amit egy hitelminősítő leginkább szúrós szemmel nézhet.
Még akkor is, ha a választások előtti osztogatást (némi költségvetési lazítást) már a korábbi értékelésekben beáraztak.
A kormány mostani választási osztogatása tulajdonképpen visszafogottnak értékelhető, amennyiben az intézkedések jellemzően ütemesen épülnek be a rendszerbe (a többgyerekes anyák szja-mentességét fokozatosan vezetik be; a 14. havi nyugdíjat fokozatosan vezetik be; az államilag támogatott otthonstartos adósságállomány fokozatosan épül fel stb.). Így az intézkedések idén alig, jövőre kevéssé terhelik a költségvetést. Cserébe tartósan rontják a költségvetés pozícióját és korlátozzák mozgásterét. Amit a hitelminősítők tartós kockázatként értékelhetnek.
A kormány megúszta az őszi minősítési kört
A jelek szerint a hitelminősítők egyelőre türelmesek, legalábbis a Moody’s arra utalt november végén – fenntartva korábbi besorolását –, hogy az országgyűlési választások után fegyelmezett költségvetési politika várható.
Ami alapvetően igazodik a költségvetési ciklikussághoz: a választások előtt jellemzően lazítás (kisebb vagy nagyobb pénzszórás) történik a népszerűség javítása érdekében, majd a választások után korrekció következik (megszorítások, még ha a Fidesz szerint a beruházások visszavágása, a különadók bevezetése/emelése stb. nem is számít megszorításnak).
Ami az összképet illeti, Magyarország helyzete nem kritikus. Az S&P-nél Magyarország a bóvli (befektetésre nem ajánlott kategória) határán áll, de a Moody’s-nál és a Fitchnél nem. Számos intézményi befektető (nyugdíjalapok például) elvből nem tartja két minősítőnél bóvliban található ország papírjait.
Standard & Poor’s S&P hitelminősítő
MTI / EPA
Két bóvli minősítés tehát már súlyos finanszírozási nehézséget jelentene, a magyar kötvények iránt megcsappanna a kereslet, illetve a már kibocsátott papíroktól sok befektető igyekezne megszabadulni. Ami Magyarország számára még magasabb kamatterhet jelentene, miközben az egyik legnagyobb probléma már most a költségvetést fojtogató, éves szinten a GDP 4 százalékával egyenértékű kifizetési kötelezettséggel járó államadósság.
A két bóvli azonban messze van, az őszi minősítési körben az S&P már ítéletet mondott (változatlan besorolás, változatlanul negatív kilátás), a Moody’s szintén (változatlan besorolás, változatlanul negatív kilátás). A következő kör majd csak tavasszal esedékes, de a hitelminősítők soron kívül is léphetnek – amit azonban csak súlyos esemény indokolna.
