Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A TASZ szerint a kormányrendelet júliusi folyósításhoz köti a támogatást, amelyet így nem kapnak meg azok, akik júliusban ugyan jogosultak voltak ellátásra, de azt csak később folyósították számukra.
Közérdekű bejelentéssel fordult a Miniszterelnöki Kormányirodához a Társaság a Szabadságjogokért, mert szerintük a nyugdíjasok élelmiszer utalványáról szóló kormányrendelet megfogalmazása miatt egyes jogosultak eleshetnek a támogatástól.
A TASZ szerint a probléma abból fakad, hogy a 226/2025. (VII. 28.) kormányrendelet nem a jogosultsághoz, hanem a 2025 júliusában történt tényleges folyósításhoz köti az élelmiszer-utalványt. A jogszabály alapján ugyanis az jogosult a 30 ezer forintos utalványra, „akinek 2025 júliusában” az adott ellátást folyósították, nem pedig az, aki ebben az időszakban ellátásra jogosult volt.
A szabályozás így az árvaellátásban és ideiglenes özvegyi nyugdíjban részesülők egy részét kizárja a támogatásból. A közérdekű bejelentésben bemutatott jogsegélyes esetben az érintett gyermek júniusban fejezte be a középiskolát, majd szeptembertől felsőoktatásban tanult tovább. A társadalombiztosítási szabályok szerint ilyen esetben az árvaellátás a nyári szünet időtartamára is jár, de azt csak a felsőoktatási jogviszony igazolása után, visszamenőleg folyósítják. Így hiába volt a gyermek jogosult júliusra is, ebben a hónapban tényleges kifizetés nem történt, ezért a rendelet alapján nem kapott élelmiszer-utalványt.
Hasonló helyzetbe kerülhetnek azok is, akik ideiglenes özvegyi nyugdíjra jogosultak. Ezek az ellátások a hozzátartozó halálának időpontjától járnak, és akár hat hónapra visszamenőleg is igényelhetők, az ügyintézés azonban hosszú lehet. Így előfordulhat, hogy az érintettek 2025 júliusában már jogosultak voltak az ellátásra, de a folyósítás csak később történt meg, ezért estek el az utalványtól. A TASZ álláspontja szerint mindez ellentétes a jogalkotó szándékával. A rendelet preambuluma ugyanis azt rögzíti, hogy a támogatás célja az „elszabadult élelmiszerárak” miatti terhek enyhítése a nyugellátásban és más ellátásokban részesülők számára. Azt javasoljuk, hogy a jogszabályt módosítsák úgy, hogy az élelmiszer-utalvány a júliusi jogosultsághoz, ne pedig a júliusi folyósításhoz kapcsolódjon, és akik emiatt kimaradtak, visszamenőleg is megkaphassák a támogatást.
Kérdéseket küldtünk a kormánynak, hogy megtudjuk, valóban a jogalkotói szándékkal ellentétesen maradtak-e ki az érintettek a támogatásra jogosultak köréből, és ha igen, tervezik-e módosítani a kormányrendeletet, vagy máshogyan kárpótolni a kimaradókat. Amint válasz érkezik, cikkünket frissítjük.
2025 elején még nem élelmiszer-utalványról, hanem áfa-visszatérítésről beszélt a kormány. Az elképzelés szerint a nyugdíjasok visszakapták volna az áfát bizonyos alapélelmiszerek – zöldségek, gyümölcsök és egyes tejtermékek – után. A javaslat azonban nem aratott egyértelmű sikert. A Medián közvélemény-kutatása szerint, amelyet a HVG ismertetett, még a Fidesz szavazói között is kisebbségben voltak azok, akik szerint ez elegendő lépés lett volna: 43 százalék támogatta az áfa-visszatérítést. A kormánypárti szimpatizánsok 53 százaléka inkább az egészséges élelmiszerek 5 százalékos áfájának csökkentését támogatta, a teljes népesség körében pedig 79 százalék értett egyet ezzel. Erről bővebben itt olvashatnak:
Talán felmérve, hogy az áfa-visszatérítéses ötlet nem volt népszerű, illetve kivitelezése lett volna egyszerű, május végén Zsigó Róbert parlamenti államtitkár jelentette be, hogy a nyugdíjasok egyszeri, 30 ezer forintos, papíralapú élelmiszer-utalványt kapnak. A kormány állítólag az „indokolatlan áremelések” ellen lép fel ilyen módon. A részletszabályok csak július 28-án jelentek meg a Magyar Közlönyben.
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Felhasználható-e a személyautó a fejlesztési tartalék feloldására?
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?