Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Hasonlóan a jegybanki Pallas Athéné Alapítvány friss, 270 milliárdos, azaz szinte totális vagyonvesztést tükröző 2024-as beszámolójához, hasonló mértékű romlás olvasható ki a javait forgató Optima Zrt. tavalyi, hétfőn publikált mérlegéből is. A beszámoló elején az új jegybankelnök, Varga Mihály bizalmát élvező vezetés leszögezte, hogy minden lépését az Állami Számvevőszék (ÁSZ) márciusi, az alapítvány pénzügyi helyzetét bemutató jelentésében foglaltak vezérlik.
Független szakértőt kértek fel az ÁSZ által feltételezett vagyonvesztés pontos megállapítására.
E szerint közel 239 milliárd forintos értékvesztést könyveltek el a 2023-as mérleg korrekciójaként, 2024-re pedig további majdnem 45 milliárd forintot azonosítottak.
Ebből nem következik az, hogy ennek a hatalmas értékvesztésnek a zöme csak 2023-ban történt volna, de a szakértők sem voltak képesek arra, hogy minden egyes megelőző évre kimutassák, hogy a Matolcsy György-féle érában mennyit apadt a vagyon.
A veszteség zöme, majdnem 200 milliárd forint az Optimum Ventures nevű magántőkealapok jegyeinek az értékcsökkenése – ezek tulajdonolják például a legfőbb alapítványi vagyontárgyat, a varsói GTC tőzsdei ingatlanvállalatot. A társaság saját tőkéje mínusz 268 milliárd forintos lett, amit valamilyen módon maximum két éven belül rendezni kell, különben a cégbíróság törölheti a dolgavégezetlen vállalatot.
A BDO könyvvizsgáló cég visszautasította a véleménynyilvánítást, azon az alapon, hogy nem bizonyítható számára a beszámolóban szereplő adatok valódisága, amelyért az akkori vezetést tette felelőssé. Ez így is van, csakhogy a megelőző években készült mérlegeket is a BDO ellenőrizte, amely akkor nem kongatta meg a vészharangot. Igaz, utóbb 2022-re és 2023-ra visszavonatta vele a véleményét kontrollszerve, a közfelügyeleti hatóság. Hogy az adatok mennyire voltak megtévesztőek, azt a 2023-as esztendő mostani, elképesztően jelentős korrekciója érzékelteti.
A friss, 2024-es kimutatásban – a vagyontárgyak értékcsökkenése, illetve a saját tőke lefordulása következményeképp – maga a mérlegfőösszeg (az eszközök, illetve a források összessége) is hatalmas csökkenést mutat: a 2023-as 421 milliárd forint után “csak” 142 milliárdos.
Más kérdés, hogy a Pallas Athéné Alapítvány vagyoni helyzetének katasztrofális alakulásáról először a HVG-nek interjút adó új vezérigazgató, Hegedüs István arról beszélt, hogy az Optima Zrt. összességében közel félezer milliárd forintot fektetett be (miután az alapítványi törzsvagyonon túl 200 milliárd forint feletti összegben vett fel hiteleket az MBH Banktól és a kecskeméti egyetemet fenntartó Neumann János Alapítványtól), a tartozásai pedig 2024 végén a 600 milliárd forintot súrolták.
Mindezt az áttekinthetetlenül szerteágazó, száztagú Optima-cégcsoport kimutatásainak összességéből lehet összerakosgatni. A 2024 végi tartozásokból ráadásul mintegy nyolcvanmilliárd forint egy jövendőbeli, opciós kötelezettségvállalás volt, amelynek a lehívása az opciós jog tulajdonosaitól függött volna. Ezt azonban az új menedzsment időközben “kilőtte”, egyéb kisebb tartozásokkal egyetemben.
Így a mostani, 2025 végi állapot szerint a Pallas Athéné vagyonkezelő cégcsoportja bő százmilliárd forinttal kevesebbel tartozik, mint egy éve.
Ezen túl is lélegzetvételnyi szünethez jutott, s megmenekült a fizetésképtelenség rémétől azzal, hogy az említett hitelek tőkerészének a törlesztését a következő három év alatt vállalta. Az Optima-csoport konszolidálásán nem kevesebb múlik, mint az, hogy a hitelezők kifizetése után marad-e bármennyi vagyon is a 2014-ben 266 milliárd forintnyi közpénzből startoló Pallas Athéné Alapítványnál, ami 2024 végén mindössze 13 milliárd forinttal bírt.
