A kormány részletesen szabályozta a fővárosi segélyhitelt, pedig Budapest nem is akarja igénybe venni

A kis önkormányzatok szolidaritási sarcát viszont elengedik.

Az országgyűlés utolsó idei ülésén, 17-én hozta meg a máris kihirdetett törvényt „a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitel nyújtásáról”, a kormány pedig kedd este részletes rendeletet tett közzé ennek alkalmazásáról, és még egy bizottságot is felállított.

Megszabták, hogyan kell szükség esetén elkészíteni a vagyonleltárt és a cégeket is tartalmazó konszolidált költségvetést. Most először derül ki, hogy a segélyhitel kamata legfeljebb 1 havi BUBOR + 0,6 százalék/év lenne, rendelkezésre tartási ideje: 1 év, amelytől a szerződő felek eltérően is megállapodhatnak. Törlesztése: a  lehívás  napjától számított második év végén egy összegben, azzal, hogy a törlesztés ütemezéséről és a futamidőről a szerződő felek ettől eltérően is megállapodhatnak. A kormány külön döntött a díjmentes készfizető kezességvállalásról. Kérdés azonban, hogy mindezt alkalmazzák-e majd, hiszen a Fővárosi Közgyűlés elutasítja ezt a megoldást.

De azért a kormány létrehozott egy Segélyhitel Bizottságot, amelynek állandó tagjai a közigazgatrási, az igazságügyi és a nemzetgazdasági miniszter által kijelölt egy-egy személy.

Ez utóbbi miniszter a Magyar Közlönynek ugyanebben a számában közzétette több száz település jövő évi önkormányzati szolidaritási hozzájárulásának összegét. Budapestnél 98 milliárd forint szerepel, továbbá mind a 23 kerületnek is lesz 1,2 és 6 milliárd forint közti fizetnivalója. Arról azonban rendeletben döntött a kormány, hogy „megsegíti” a kisebb önkormányzatokat, tehát amennyiben az  önkormányzati szolidaritási hozzájárulás számított összege nem haladja meg az 50 millió forintot, azt nem kell megfizetni. Az nem világos, hogy a miniszter által közzétett táblázatban miért vannak benne az ennél jóval alacsonyabb összegű kötelezettségek is, de mivel a kormányrendelet magasabb jogszabály, mint a miniszteri, mindenképp az előző érvényes.

Az is önkormányzati téma, hogy a kormány két milliárd forintot adott a Miniszterelnökség keretéből a Göd Fejlődéséért Közalapítvány „tevékenységének támogatása érdekében”. Az erről szóló határozatban van egy furcsaság: „a jelen kormányhatározat szerinti kötelezettségvállalásokra nem kell alkalmazni a  2025. és 2026. évi felhalmozási és működési kiadási előirányzatokra vonatkozó kötelezettségvállalások korlátozásáról szóló 2364/2025. Korm. határozatban foglaltakat”. Csakhogy a „kétezres” határozatok, amelyeknek a sorszáma 2-vel kezdődik, nem nyilvánosak. Nem titkosak ugyan, de sem a Magyar Közlönyben, sem az annak mellékletét képező Hivatalos Értesítőben nem jelennek meg, és soha nem fordul elő, hogy nyilvános dokumentumban hivatkoznának rájuk. Hogy most miért tettek kivételt, azt nem lehet tudni.

Tavaly 28 olyan döntést hoztak Orbánék, amiről még akár 90 évig nem tudhatunk meg semmit

Egyre több titkot gyárt a kormány: a 2022-es 24-gyel szemben tavaly már 28 olyan kormányhatározat született, amelyet azonnal titkosítottak. Így a kormány tagjain és egy nagyon szűk körön kívül ezekről jó eséllyel évtizedekig nem fogunk tudni. Senki, semmit.

Hozzászólások