Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A múlt évben gazdára talált egy 900 négyzetméteres Széchenyi-hegyen található, 1,7 milliárd forintos eladási árral meghirdetett villa. A másik végletet pedig 1 millió forintnál olcsóbban hirdetett házak jelentették 2025-ben.
Az év egyik legkiemelkedőbb eladása a fővároshoz köthető: egy Széchenyi-hegyen lévő 900 négyzetméteres luxusvillát 1,7 milliárd forintért hirdettek meg és két hónap után gazdára talált. A 9 szobás ingatlan 200 négyzetméteres wellness részleggel és egy nyolc autó befogadására alkalmas garázzsal is bír – írja az Ingatlan.com lakáspiaci elemzése.
A másik végletet képviselő legolcsóbb ingatlanok esetében már az egymillió forintos lélektani határ is soknak számított. A Csongrád megyei Csanádpalotán januárban egy erősen felújítandó ház került új tulajdonoshoz 900 ezer forintért. Az ingatlanportál szerint a sikeres eladásban szerepet játszhatott, hogy a háztól a román határ és a Szeged-Arad autópályaszakasz öt perc alatt elérhető volt. Szerintük ez is jól példázza, hogy Románia 2025. januári csatlakozása a schengeni övezethez jelentős keresletet generált a határ menti magyar településeken.
A második legolcsóbb eladott ingatlan Nógrád megyei Etesen található, ahol kereken 1 millió forintért adtak el egy 100 négyzetméteres házat, amelyhez egy 1400 méteres telek is tartozik, így lényegében telekáron jutott hozzá az új tulajdonos.
Békés megyében, Vésztőn februárban egy 85 négyzetméteres ház kevesebb mint egy nap alatt talált vevőre 3 millió forintért. Júliusban pedig már vélhetően az otthon startos keresleti hullám is szerepet játszhatott abban a villámeladásban, amikor egy csongrádi 47 négyzetméteres panellakást a tulajdonosa kevesebb mint egy nap értékesített 24,5 millió forintért.
A gyors eladások a korábbinál nagyobb arányban jellemezték 2025-öt: az Ingatlan.com felületén eladottnak jelölt ingatlanok 4 százalékánál az eladási idő nem haladta meg a 3 napot, míg 2024-ben ugyanez az arány csak 2-3 százalék között mozgott. A tulajdonosok által értékesített ingatlanok közül több mint 200 eladás egy nap alatt végbement.
Szintén érdekesség, hogy 2025-ben került pont az elmúlt időszak leglassabb eladásának végére is. A Nógrád megyei Szécsényben már 2017 óta hirdettek egy 200 négyzetméteres 7 szobás családi házat, amit 2025 márciusában sikerült értékesíteni 30 millió forintért.
Az értékesítési idő országos átlagos átlagban 132 nap volt 2025-ben, szemben az egy évvel korábbi 136 nappal. A leglátványosabb gyorsulást a fővárosi kerületek produkálták: az értékesítési idő a 2023-as 89 napról 2024-re 99-re nőtt az idő, de 2025-re jelentősen, 67 napra csökkent. Ez lényegében azt jelenti, hogy Budapesten jelenleg több mint egy hónappal gyorsabb az értékesítés, mint két évvel ezelőtt. A megyei jogú városokban és vármegyeszékhelyeken is hasonló, bár mérsékeltebb javulás következett be: a tavalyi 122 napos átlag 99 napra csökkent.
Ugyanakkor kisebb településeken pont az ellenkező folyamat zajlott le. A városok esetében a hirdetési idő 2023-ban 120 nap volt, egy évvel később 166 napra nőtt, 2025-ben pedig 173 nap kellett az eladáshoz. Még látványosabb a lassulás a községekben, ahol az eladáshoz szükséges idő a 2023-as 133 napról egy évvel később 184 napra nőtt, a múlt évben pedig már meghaladta a 200 napot. A meghosszabbodott eladási idő a kistelepüléseken 16-24 százalékkal több eladott ingatlannal párosult, így feltételezhető, hogy több, régebb óta hirdetett ingatlan is gazdára talált a tavalyi év során.
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Felhasználható-e a személyautó a fejlesztési tartalék feloldására?
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?
Arra hivatkozott, hogy az új kormány szándéka a közmédia teljes átalakítása.