A legdrágább ingatlan 2025-ben 1700-szor annyiért kelt el, mint a legolcsóbb

A múlt évben gazdára talált egy 900 négyzetméteres Széchenyi-hegyen található, 1,7 milliárd forintos eladási árral meghirdetett villa. A másik végletet pedig 1 millió forintnál olcsóbban hirdetett házak jelentették 2025-ben.

  • HVG

Az év egyik legkiemelkedőbb eladása a fővároshoz köthető: egy Széchenyi-hegyen lévő 900 négyzetméteres luxusvillát 1,7 milliárd forintért hirdettek meg és két hónap után gazdára talált. A 9 szobás ingatlan 200 négyzetméteres wellness részleggel és egy nyolc autó befogadására alkalmas garázzsal is bír – írja az Ingatlan.com lakáspiaci elemzése.

A másik végletet képviselő legolcsóbb ingatlanok esetében már az egymillió forintos lélektani határ is soknak számított. A Csongrád megyei Csanádpalotán januárban egy erősen felújítandó ház került új tulajdonoshoz 900 ezer forintért. Az ingatlanportál szerint a sikeres eladásban szerepet játszhatott, hogy a háztól a román határ és a Szeged-Arad autópályaszakasz öt perc alatt elérhető volt. Szerintük ez is jól példázza, hogy Románia 2025. januári csatlakozása a schengeni övezethez jelentős keresletet generált a határ menti magyar településeken.

A második legolcsóbb eladott ingatlan Nógrád megyei Etesen található, ahol kereken 1 millió forintért adtak el egy 100 négyzetméteres házat, amelyhez egy 1400 méteres telek is tartozik, így lényegében telekáron jutott hozzá az új tulajdonos.

A fiatalok vesznek, az idősek eladnak: így áll most a magyar ingatlanpiac

Novemberben jelentősen csökkent a kereslet a korábbi hónapokhoz képest, de az új hitelszerződések állománya rekordokat döntöget.

Egyre több a „villámeladás”

Békés megyében, Vésztőn februárban egy 85 négyzetméteres ház kevesebb mint egy nap alatt talált vevőre 3 millió forintért. Júliusban pedig már vélhetően az otthon startos keresleti hullám is szerepet játszhatott abban a villámeladásban, amikor egy csongrádi 47 négyzetméteres panellakást a tulajdonosa kevesebb mint egy nap értékesített 24,5 millió forintért.

A gyors eladások a korábbinál nagyobb arányban jellemezték 2025-öt: az Ingatlan.com felületén eladottnak jelölt ingatlanok 4 százalékánál az eladási idő nem haladta meg a 3 napot, míg 2024-ben ugyanez az arány csak 2-3 százalék között mozgott. A tulajdonosok által értékesített ingatlanok közül több mint 200 eladás egy nap alatt végbement.

Szintén érdekesség, hogy 2025-ben került pont az elmúlt időszak leglassabb eladásának végére is. A Nógrád megyei Szécsényben már 2017 óta hirdettek egy 200 négyzetméteres 7 szobás családi házat, amit 2025 márciusában sikerült értékesíteni 30 millió forintért.

Hány nap kellett 2025-ben az eladáshoz?

Az értékesítési idő országos átlagos átlagban 132 nap volt 2025-ben, szemben az egy évvel korábbi 136 nappal. A leglátványosabb gyorsulást a fővárosi kerületek produkálták: az értékesítési idő a 2023-as 89 napról 2024-re 99-re nőtt az idő, de 2025-re jelentősen, 67 napra csökkent. Ez lényegében azt jelenti, hogy Budapesten jelenleg több mint egy hónappal gyorsabb az értékesítés, mint két évvel ezelőtt. A megyei jogú városokban és vármegyeszékhelyeken is hasonló, bár mérsékeltebb javulás következett be: a tavalyi 122 napos átlag 99 napra csökkent.

Ugyanakkor kisebb településeken pont az ellenkező folyamat zajlott le. A városok esetében a hirdetési idő 2023-ban 120 nap volt, egy évvel később 166 napra nőtt, 2025-ben pedig 173 nap kellett az eladáshoz. Még látványosabb a lassulás a községekben, ahol az eladáshoz szükséges idő a 2023-as 133 napról egy évvel később 184 napra nőtt, a múlt évben pedig már meghaladta a 200 napot. A meghosszabbodott eladási idő a kistelepüléseken 16-24 százalékkal több eladott ingatlannal párosult, így feltételezhető, hogy több, régebb óta hirdetett ingatlan is gazdára talált a tavalyi év során.

Az Otthon Startból is kifacsarja magának a profitot a NER, a hitel felvevőit pedig még nagy meglepetések érhetik

Budaörs az Alkotmánybírósághoz fordul, mert jogsértőnek tartja, hogy a kormány a településekre kényszeríti a kamattámogatással megvásárolható lakások új toronyházait. Az eddig kiemeltnek minősített lakásberuházások fele a kormányhoz közeli üzletembereket gazdagítja – eközben a lakókörnyezetre és az ingatlanárakra gyakorolt következmények beláthatatlanok.

Hozzászólások

Útmutató cégvezetőknek