Bár már elcsépelt dolog a kormány repülőrajtos 2025-ös prognózisát újra és újra előhozni, de meglehetősen szerény gazdasági teljesítmény jellemezte a 2025-ös évet. Az év első kilenc hónapjában a GDP meghaladta a 62 ezer milliárd forintot, ehhez 0,3 százalékos éves volumenindex társult. Utóbbi lényegében stagnálásnak felel meg. Ebben a gazdasági környezetben a fizetések ugyan emelkedést mutattak, de a vásárlóerő csak visszafogottan emelkedett, pláne az árrésstopok inflációtorzító hatásával együtt. A HVG most arra volt kíváncsi, hogy a legfrissebb elérhető adatok alapján az átlagember számára hogyan alakult a múlt év.
A kedvezményekkel együtt számolt nettó átlagkereset az első tíz hónapjában 476 ezer forintot tett ki, ami több mint 8 százalékos emelkedést jelent éves szinten. Ez tempós növekedés, de több más adat árnyalja a képet. A nettó keresetek mediánja ugyanis 400 ezer forint alatt maradt ebben az időszakban, vagyis a statisztikában szereplő – teljes munkaidőben foglalkoztatottak – fele ennél többet, a másik fele pedig kevesebbet kapott.
A nominális bérek alakulása mellett fontosabb a vásárlóerőt meghatározó reálbérek alakulása. a különböző hónapokban 3,2-5,5 százalékos éves növekedést mutatott, tíz hónap átlagában pedig 4,4 százalékos érték adódott. Ugyanakkor ha figyelembe vesszük, hogy az árrésstop mesterségesen torzítja az inflációt, akkor kedvezőtlenebb kép rajzolódik ki.
A Magyar Nemzeti Bank korábbi előrejelzése árrésstop az egyes hónapokban 1,5 százalékponttal, éves átlagban pedig a decembertől bevezetett újabb termékek nélkül 1,1 százalékponttal fékezhették az inflációt. Ha ezt a hatást kivesszük a képletből és ennyivel magasabb inflációs érték szerepel a reálbérszámításban, akkor alig több mint 3 százalékos növekedési ütemről lenne szó. Mindkét idei érték elmarad a 2024 egészében elért 9 százalékos növekedéstől. Igaz, 2023-ban az extrém, 17,6 százalékos éves átlagos infláció miatt mínuszban volt a reálbérindex. A tavalyi tízhavi 4,5 százalékos mutatónál a 2010-es évek második felében sokkal kedvezőbb eredmények születtek, 2016 és 2019 között évente 7-10 százalékos volt a többlet, így a lakossági fogyasztást is felélénkült.
Nominális és a reálbérek növekedése mellett azonban továbbra is jelentős eltérések vannak az országon A járásokra bontott adatok szerint a legmagasabb átlagkeresettel a fővárosi II., V. és XII. kerületiek rendelkeztek a múlt év első kilenc hónapjában, a legalacsonyabb bért pedig a Cigándi, a Gönci és a Fehérgyarmati járásban jegyezték fel. A két véglet között két és félszeres volt a különbség.
Az is kedvezőtlen tényező, hogy az első, legalacsonyabb jövedelmi ötödbe tartozók átlagbére mindössze 8,3 százalékkal nőtt éves összevetésben a múlt év év első tíz hónapjában, ami elmarad a 9 százalék feletti nemzetgazdasági átlagtempótól, vagyis ők nem tudtak jobban felzárkózni. Igaz, a legfelső, ötödik jövedelmi ötödbe tartozók is elmaradtak az átlagtól, ők 8,6 százalékos többletet abszolváltak, de nekik ez nyilván kevésbé fáj. A második, harmadik és negyedik ötödbe sorolható emberek 9,2-10,2 százalékos emelkedést könyvelhettek el.
A gazdasági teljesítmény egyik fontos motorja a lakossági fogyasztás, amely segítette a GDP-mutatót. A háztartások tényleges fogyasztása ugyanis 1,5 százalékponttal javította a teljesítményt. Ezen belül a kiskereskedelem ugyan növekedést mutatott, de azért itt is árnyalja a képet pár tényező. Tizenegy hónap alatt 18 293 milliárd forint forgalmat könyvelhettek el a fővárosban és megyékben található kiskereskedelmi üzletek, ami 5 százalékot meghaladó emelkedésnek felel meg éves szinten. A mennyiségi forgalom, másképp a kiskereskedelmi forgalom volumene ennél visszafogottabban, 2,8 százalékkal nőtt. Vagyis több mint 5 százalékkal kellett többet fizetni 3 százalékkal nagyobb mennyiségű termékért. Az egy főre jutó kiskereskedelmi forgalomban is jelentősek az eltérések, ami magyarázható a fent említett bérek közötti különbségekkel is. Az alábbi infografikán látható a különböző megyékben és a fővárosban élők közötti differencia, amely a hivatalos adatokon alapuló HVG-s becslésen alapul. (A KSH negyedévente teszi közzé az egy főre jutó kiskereskedelmi forgalom alakulását a fővárosra és megyékre bontva, havi szinten nem. A múlt év egészére vonatkozó statisztika megjelenésére még várni kell. Ezért van szó becslésről.)
A mindennapi kiadások mellett a másik oldalon ott vannak a vagyontárgyak, amelyek közül a lakóingatlanok jelentik a legjelentősebb tételt, az összérték pedig tovább növekedett 2025-ben. A hosszú távú adatok szerint 2022 utolsó negyedétől öt negyedéven át csökkent. 2024 elejétől viszont ismét emelkedő pályára állt a lakóingatlanok reálértéke. 2025 június végén már a 2015-ös szint több mint duplájánál tartottak az ingatlanok.
Éves és országos összevetésben azonban a Budapesten és a megyeszékhelyeken lévő lakások drágulása kiemelkedő volt, miközben a többi településtípus esetében csökkenés ment végbe. forintra. Lényeges, hogy 2025 második félévének elején felértékelődés volt látható, köszönhetően az első lakást vásárlóknak elindított Otthon Start programhoz kötődő kereslet élénkülése miatt. A pontos eredményeket azonban csak a következő hónapokban lehet majd látni.
A lakás mellett számos háztartásban az autó a legértékesebb vagyontárgy, ám a teljes állomány értékéről a KSH nem vezet publikus statisztikát. Az viszont biztos, hogy az autók száma hosszú távon jelentősen nőtt. 2005-ben még kevesebb mint 2,9 millió darabból állt a flotta. tíz évvel később már közel 3,2 autó volt Magyarországon. A 4 milliós szintet pedig 2021-ben ért el az állomány. Közben pedig fokozatosan nőtt az átlagéletkor. A múlt év közepén már 16,3 év volt, ahogy az az alábbi ábrán látható.
