Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
A kormány választási osztogatása csak tovább szűkítette a jegybank mozgásterét, de ettől függetlenül is biztosra lehetett venni, hogy az alapkamat marad 6,5 százalékon.
A jegybank monetáris tanácsa (mt) a várakozásoknak megfelelően nem változtatott a kamatkondíciókon szeptember 23-ai ülésén, az alapkamat mértéke marad 6,5 százalék. Ahogy már hónapok óta, kamatemelésre nincs szükség, kamatcsökkentésre pedig nincs lehetőség. A forint árfolyama stabil, sőt trendszerűen erősödött az elmúlt időszakban, de egy kamatcsökkentésre alighanem gyengülne. Márpedig – ahogy a jegybank hangsúlyozza – az infláció tekintetében a jelenlegi gazdasági környezetben stabil árfolyamra van szükség.
A friss döntés megfelel a tanács hónapok óta változatlan iránymutatásának: az óvatos, türelmes monetáris politika, a szigorú kondíciók, a pozitív reálkamat (tehát az inflációnál magasabb kamatszint) fenntartása indokolt.
Az infláció októberben 4,3 százalékos volt – ahogy a megelőző három hónapban. A bázishatás (az egy évvel korábbi értékek) miatt novembertől jövő tavaszig alacsony, év elején akár 3 százalék alatti értékek várhatók. A jegybank előrejelzési horizontja azonban 1,5 év, az kamatdöntéseket nem az inflációs mutató aktuális értéke befolyásolja.

Az MNB előrejelzése szerint a 3 százalékos cél fenntartható elérése csak 2027 elejére várható. Eközben a lakosság és a vállalkozások inflációs várakozásai jóval magasabb – irracionálisan magas – szinten ragadtak, amire a jegybanknak szintén tekintettel kell lennie.
A jegybank mozgásterét szűkíti, hogy Nagy Márton gazdasági miniszter bejelentette, a költségvetési hiánycélt a kormány az idei és a jövő évre is a GDP 5 százalékára emeli. Ezzel párhuzamosan a költségvetés lazítást hajt végre (pénzt oszt) a választások előtt (14. havi nyugdíj egyheti adagjának kifizetése, kedvezményes hitelek stb.). Az állami pénzosztásnak alapvetően inflációt gerjesztő hatása van – tehát az árstabilitásra vonatkozóan minimum pluszkockázatot jelent.
Közben a kormányzati árkorlátozó intézkedések (a meghosszabbított és kibővülő árrésstop, „önkéntes” árkorlátozások) a tényleges infláció egy részét lefojtják, a hatás 1,5 százalékpont körüli lehet. Az intézkedések kivezetése várhatóan az infláció megugrásával jár majd.
A várakozások szerint az alapkamat csökkentése reálisan csak jövőre, talán az év közepén, de inkább az év végén kerülhet terítékre.
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Hogyan és mikor lehet elrendelni a rendkívüli munkavégzést?
Óriási már a zaj a közösségi médiában. Érdemes még pénzt költeni a tartalommarketingre? Hogyan lehet ezt jól csinálni?
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?
A GKI szerint jelenleg három kulcskérdés merül fel az egykor oly népszerű adózási forma visszavezetésénél.
Az ukrán elnök szerint csak közvetlen államfői tárgyalások útján zárható le a háború.