Hiába várható az infláció lassulása, marad a magas alapkamat

A kormány választási osztogatása csak tovább szűkítette a jegybank mozgásterét, de ettől függetlenül is biztosra lehetett venni, hogy az alapkamat marad 6,5 százalékon.

  • HVG

A jegybank monetáris tanácsa (mt) a várakozásoknak megfelelően nem változtatott a kamatkondíciókon szeptember 23-ai ülésén, az alapkamat mértéke marad 6,5 százalék. Ahogy már hónapok óta, kamatemelésre nincs szükség, kamatcsökkentésre pedig nincs lehetőség. A forint árfolyama stabil, sőt trendszerűen erősödött az elmúlt időszakban, de egy kamatcsökkentésre alighanem gyengülne. Márpedig – ahogy a jegybank hangsúlyozza – az infláció tekintetében a jelenlegi gazdasági környezetben stabil árfolyamra van szükség.

A friss döntés megfelel a tanács hónapok óta változatlan iránymutatásának: az óvatos, türelmes monetáris politika, a szigorú kondíciók, a pozitív reálkamat (tehát az inflációnál magasabb kamatszint) fenntartása indokolt.

Az infláció októberben 4,3 százalékos volt – ahogy a megelőző három hónapban. A bázishatás (az egy évvel korábbi értékek) miatt novembertől jövő tavaszig alacsony, év elején akár 3 százalék alatti értékek várhatók. A jegybank előrejelzési horizontja azonban 1,5 év, az kamatdöntéseket nem az inflációs mutató aktuális értéke befolyásolja.

Megnyitott a Zenit Corso
Túry Gergely

Az MNB előrejelzése szerint a 3 százalékos cél fenntartható elérése csak 2027 elejére várható. Eközben a lakosság és a vállalkozások inflációs várakozásai jóval magasabb – irracionálisan magas – szinten ragadtak, amire a jegybanknak szintén tekintettel kell lennie.

A jegybank mozgásterét szűkíti, hogy Nagy Márton gazdasági miniszter bejelentette, a költségvetési hiánycélt a kormány az idei és a jövő évre is a GDP 5 százalékára emeli. Ezzel párhuzamosan a költségvetés lazítást hajt végre (pénzt oszt) a választások előtt (14. havi nyugdíj egyheti adagjának kifizetése, kedvezményes hitelek stb.). Az állami pénzosztásnak alapvetően inflációt gerjesztő hatása van – tehát az árstabilitásra vonatkozóan minimum pluszkockázatot jelent.

Közben a kormányzati árkorlátozó intézkedések (a meghosszabbított és kibővülő árrésstop, „önkéntes” árkorlátozások) a tényleges infláció egy részét lefojtják, a hatás 1,5 százalékpont körüli lehet. Az intézkedések kivezetése várhatóan az infláció megugrásával jár majd.

A várakozások szerint az alapkamat csökkentése reálisan csak jövőre, talán az év közepén, de inkább az év végén kerülhet terítékre.

Hozzászólások

Útmutató cégvezetőknek