„Vármegye szerinti összehasonlításban Fejér vármegyében a legmagasabb az egy tőkésre jutó nettó tőkejövedelem (11,2 millió forint), még Budapestet is megelőzve ezzel. Ez elsősorban Felcsút kiugró, több mint 1 milliárdos értékének köszönhető, enélkül az átlag csak 5 millió forint körül alakulna” – írja elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt.
A nettó tőkejövedelem a megtakarításokból és befektetésekből származó adózás utáni jövedelmet jelenti (például osztalék, kamat vagy árfolyamnyereség formájában, viszont nem tartalmazza az állampapírok kifizetéseit és a bankbetétek hozamait), amelynek eloszlása jól közelíti az országon belüli vagyoni különbségeket – áll az elemzésben.
A NAV adatai szerint 2024 folyamán a tőkejövedelemmel rendelkezők száma 1,5 százalékkal nőtt az országban, azaz 356 ezerről 362 ezerre ugrott fel. Nőtt a bevallott tőkejövedelem összege is 2023-hoz képest 7 százalékot, azaz 2840 milliárd forinton állt meg.
Az egy tőkésre jutó nettó tőkejövedelem országos átlaga 7,8 millió forint volt, azonban településtípusonként és megyei szinten is jelentősek az eltérések.
Az ország tőkejövedelem alapján leggazdagabb városa természetesen Budapest, ahol 11 millió forint volt az átlagos nettó tőkejövedelem, utána következnek 7,4 millió forinttal a megyeszékhelyek és a megyei jogú városok, majd jönnek 6,5 millió forinttal a városok, míg a nagyközségekben és a községekben 6,2 millió forint volt az átlagos tőkejövedelem.
Budapesten összpontosul a teljes tőkejövedelem 35 százaléka (ez 994 milliárd forint, azaz Felcsút tőkejövedelem-koncentrációban is lehagyja a fővárost), miközben a tőkéseknek csupán a 25 százaléka lakik itt.
A megyeszékhelyek és a megyei jogú városok 21 százalékát adják a teljes tőkejövedelemnek, míg a városokban 25%, a községekben pedig 17% képződött. 180 településen nem volt tőkejövedelem – írja a GKI.
A legszegényebb tőkések egyébként Békés megyében élnek, ott nettó 3,7 millió forint volt az átlagos érték.