A szabályozási környezet nem teszi lehetővé, hogy a kereskedelemben, több beruházás, fejlesztés valósuljon meg – mondta a Pénzcentrumnak adott interjújában Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára.
Ennek magyarázata szerinte az, hogy jelenleg folyamatosan romlik a jövedelmezőség a szektorban, a cégek gyakorlatilag a pozitív nulla környékén teljesítenek, így egyszerűen elfogytak a tartalékok. Mindez annak ellenére van így, hogy az elmúlt években nőtt a háztartások jövedelmének vásárlóereje.
https://hvg.hu/gazdasag/20260109_kiskereskedelmi-forgalom-november-elemzoi-kommentar-oksz-arresstop-vasarlas
„A különadó nemcsak abból a szempontból problémás, hogy komoly forrásokat von el a fejlesztésektől, több vállalat számára veszteséget okoz, de a miért pont nekik, miért pont ennyi, miért pont most jellegű kérdésekre nehéz lenne konzisztens gazdaságpolitikai válaszokat adni. Ez is része a szabályozási környezet kiszámíthatatlanságára vonatkozó kritikáknak” – fogalmazott Kozák, aki szerint ennek nemcsak az lesz a következménye, hogy elmaradnak a fejlesztések, hanem az is, hogy
nem kerülnek új termékek a piacra.
Mindezek miatt úgy véli, hogy 2025 a túlélés éve volt, amihez hozzájárult az is, hogy egyre többen vásárolnak be külföldön: a kártyaadatokra hivatkozva a főtitkár arról is beszélt, hogy éves szinten nagyjából 600–700 milliárd forintot költenek el a magyarok más országok boltjaiban, áruházaiban. „Ennek jelentős része feltehetően a határ menti kereskedelemhez kapcsolódik, ahol nem kell különösebb „rakétatudomány” ahhoz, hogy egy 20–30 kilométeres körzetben élők összehasonlítsák az árakat, és eldöntsék, mikor éri meg egy hétvégi bevásárlás erejéig átlépni a határt” – tette hozzá.
Az OKSZ tisztviselője szerint ez nem mehet így tovább sokáig, és a helyzet megváltoztatása az államnak is jó lenne: a kereskedelem sokkal nagyobb hozzáadott értéket adhatna a magyar gazdaságnak, ezért szívesen részt vennének a gazdaságpolitikai döntések előkészítésében. „Az érdemi konzultáció elmélyítésében komoly lehetőségek vannak. Ugyanakkor nem hunyhatunk szemet afelett, hogy nem sok nap van már hátra a választásokig” – ismerte el ugyanakkor a valóságot.
Szerinte az sincs rendben, hogy a kormányzat folyamatosan támadja a kiskereskedelmi szektort, erre példaként azt említette, amikor a legutóbbi inflációs adatkor is azt hangoztatta a kormány, hogy „Folytatjuk az indokolatlan áremelések elleni harcot”, miközben az élelmiszerárak egyáltalán nem nőnek. „Arról nem is beszélve, hogy egy versenygazdaságban, főleg az élelmiszer-kiskereskedelemben nem létezik indokolatlan áremelés” – kommentált. Az árrésstopról beszélve azt emelte ki, hogy „hiába csökkentek egyes árak akár 20 százalékkal, és hiába érinti ma már a napi fogyasztási cikkek – elsősorban élelmiszerek – 60–70 százalékát az árréskorlátozás, az élelmiszer-forgalom volumene mindössze 2–2,5 százalékkal növekedett. Ez azt jelzi, hogy a fogyasztásra gyakorolt hatása minimális… Amíg az infláció valósi okait nem értjük és nem kezeljük, addig ez olyan, mint egy fájdalomcsillapító, a fájdalmat enyhíti, de az igazi okot nem szünteti meg”. Kozák szerint az árstop körülbelül 500–600 milliárd forint veszteséget jelent a szektornak évente, miközben a kivezetése egyáltalán nem veszélyeztetné az inflációs célokat.
A lap rákérdezett arra is, hogy Szlavikovics Zita, a Lidl Magyarország igazgatósági elnöke egy interjúban úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi gazdasági és szabályozási környezet akár nagy szereplők kivonulásához is vezethet Magyarországról. Erre válaszul Kozák úgy fogalmazott, hogy
Az ilyen döntések – különösen nemzetközi láncok esetében – jellemzően nem Budapesten, hanem kölni, frankfurti vagy londoni központokban születnek meg. Legyünk tárgyilagosak: a magyar piac önmagában nem akkora, amely érdemben megrengetné egy multinacionális vállalat konszolidált mérlegét. Ugyanakkor, amikor olyan jelzések jutnak el a tulajdonosokhoz, hogy nemzetközi szinten is érzékelhető multiellenes hangulat van, hónapról hónapra megjelenik a multiellenes retorika, és kiszámíthatatlanná válik a gazdasági környezet, akkor már érthető módon összeráncolják a homlokukat, és felteszik a kérdést: milyen jövőjük lehet ebben az országban. Amikor ezt követően a nemzetközi központban a például a kontrolling vagy a pénzügy azt jelzi, hogy az adott országban több száz vagy akár ezer milliárd forintot fektettek be, de a különböző adók, kiskereskedelmi különadók és egyéb, intézkedések következtében a befektetés nem hozza azt a megtérülési szintet, amelyet csoportszinten elvárnak, akkor az ilyen döntések lehetőségét nem lehet kizárni.
Ezek után pedig megismételte, hogy el tudja képzelni, hogy születnek olyan döntések, melyek következtében néhány nagyobb lánc inkább elhagyja az országot.
https://hvg.hu/gazdasag/20251009_Buksza-kiskereskedelem-bizonyitvany-volumen-forgalom-aremelkedes
Nyitókép: Veres Viktor
