Félórával lassabb lesz a Budapest–Belgrád vonatút, mert nem sikerült megállapodni a határellenőrzésről

Nincs meg a megfelelő felszereltség ahhoz, hogy menet közben tudják ellenőrizni az útleveleket az új vasútvonalon.

  • HVG

Nem állnak rendelkezésre a feltételek ahhoz, hogy menet közben ellenőrizzék az útleveleket a Budapest–Belgrád vasútvonalon – válaszolta a Belügyminisztérium a G7 kérdésére. Így aztán miután több száz milliárd forintot elköltöttek arra, hogy lerövidítsék a két főváros közötti utat, nem tudnak további 30 perc álldogálást megspórolni a határon.

A szerb belügyi tárca két napja közölte, hogy a két ország határőrei közösen fogják ellenőrizni az útleveleket, így legalább nem kell a határ mindkét oldalán hosszasan várakozni, ahogy a felújítás előtt tették, csak Kelebián. De ennél lehetett volna jobb a helyzet, például Ausztriával (amikor még nem voltunk EU-tagok) már 1993-ban sikerült megállapodni arról, hogy a Budapest és Bécs közti vonatokon menet közben végezzék el a határellenőrzést. A G7 arra volt kíváncsi, hogy miért nem lehetett most a szerbekkel is ilyen megegyezést kötni.

A BM azt válaszolta: „A menet közbeni ellenőrzés feltételei közül a vasúti jármű ellenőrzésre való alkalmasságát, a megfelelő informatikai és technikai hátteret, a folyamatos kommunikációs kapcsolatot, a biztonságtechnikai, a logisztikai és az infrastrukturális hátteret emeljük ki. Ezek hiányában az ellenőrzés jogszerűen, biztonságosan és hatékonyan nem hajtható végre.”

Olyan vonatok is fognak járni ezen a vonalon, amelyeknek nem Budapest a végállomásuk, hanem Bécstől Belgrádig közlekednek. A G7 úgy számol, hogy a bécsi utasok közel egy órát vesztenek majd azon, hogy a ferencvárosi állomásnál nincs összekötve a Budapest–Belgrád és a Budapest–Bécs vonal, hanem előbb be kell menni a Keleti pályaudvarra, hogy ott meg tudják fordítani a vonatot. Ez a helyzet javulhat, ha a Déli körvasút projektben megépül az új népligeti állomás, de még ott is meg kell majd fordítani a vonatokat.

A Keleti pályaudvaron eközben már tart az átépítés: azért kell a peronokat magasítani, mert a MÁV állítása szerint a szerb vasúttársaság későn jelezte nekik, hogy olyan vonatokat rendelt Kínából, amelyeknek nincs a peronszint alatti lépcsője.

Nyitóképünkön: a Budapest–Belgrád vasútvonal építése a magyar–szerb határnál. Fotó: HVG / Veres Viktor

Hozzászólások

Útmutató cégvezetőknek