A magyar vasút olyan, mint a magyar oktatás vagy az egészségügy: rendkívül elhivatott emberek hatalmas munkája kell ahhoz, hogy ellensúlyozzák, mennyire kevés pénzt ad az állam. Ami pénz a vasútra megy, az arra jó, hogy a menetrend ne nagyon romoljon, a legrosszabb kocsikat lecseréljék, na és hogy a Budapest–Belgrád vasút épüljön.
A MÁV 800 milliárd forintos hitelkeretről tárgyal az Európai Beruházási Bankkal – jelentették be néhány napja. Ez tényleg nagyon komoly tétel volna, a magyar vasutat ugyanis finoman szólva sem veti fel a pénz. A vasúti közlekedést évtizedek óta hagyományosan elhanyagolja az állam, és most már ott tartunk, hogy óriási összegekre volna szükség ahhoz, hogy ne csak a meglévő szint fenntartására legyen elég a támogatás.
A piaci alapon működő cégekkel ellentétben a MÁV pénzügyi beszámolóit nem azzal érdemes kezdeni, hogy megnézzük a profitot: az állami cégeket azért is tartjuk, hogy ellássanak olyan feladatokat is, amelyeket egy nyereségorientált magáncég nem vállalna be (pont emiatt is jött sok kritika a vonalbezárásokért). Évről évre ugyan összejön néhány milliárd forint profit, de ez csak azt jelenti, hogy valami marad a kasszában december 31-re, az igazán fontos az, hogy a bevétel miből jön és mire költik el.
Hogy honnan érkezik erre a pénz, az is világos: nagyon nagy részben az államtól. De annyira sok címen, hogy azt követni is nehéz, pontosan mire mennyi érkezik.
Az állam üzemeltetési, illetve közszolgáltatási költségtérítést fizet, valamint a szociálpolitikai menetdíj-támogatást is megadja. Ez utóbbi van benne jobban a köztudatban, ezzel a kedvezményes, valamint ingyenes jegyek miatt kieső bevételt pótolják – pedig amúgy nagyobb tétel az első kettő.
Üzemeltetésre 2013 és 2024 között 1004 milliárd forintot kapott közvetlenül csak a cégcsoport központi vállalata, a MÁV, felújítási költségtérítésre 337 milliárdot. Ami soknak tűnik, de ha leosztjuk, akkor megkapjuk, hogy egy évben 100 milliárd sincs az összesített átlag, pedig lenne mire költeni. Ennél több pénz jut a személyszállításért felelős MÁV-Startnak – az összes költségtérítés így nézett ki cégekre bontva az elmúlt években:
Kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen az ingyenes szén-dioxid-kvótákat terhelő különadó miatt. A teherrel sújtott külföldi cégek visszafogják termelésüket, dolgozókat küldenek el, vagy egyszerűen távoznak, például Romániába. Közben egyre agresszívebben hódítanak az indiai és kínai szállítók.
Itt az ideje eldönteni, mi a fontosabb politikai szinten is: a sportsiker vagy a gyermekek biztonsága?
