A csütörtök este közzétett kormányhatározat csaknem 120 milliárd forintot csoportosít át.
A Központi Maradványelszámolási Alapból kivett 54 milliárd forint legnagyobb része a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő beruházásaira (40 milliárd), az alapítványi egyetemekre (9 milliárd – ezek szinte minden ilyen osztogatáskor kapnak az állami költségvetésből, pedig magánegyetemnek nevezik őket, miközben az államinak megmaradt néhány intézmény nagyon ritkán szerepel ezekben a határozatokban) és a büntetés-végrehajtás beruházásaira (3,8 milliárd) jut.
A Gazdaságfejlesztési Keretből 56 milliárd forintot vettek ki, amiből a közszolgálatban dolgozók otthontámogatására fordítanak 20 milliárdot (erre egy másik táblázatban is van 8 milliárd szétosztva szinte minden költségvetési fejezet között), „innovációs közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra” 21 milliárdot, közlekedési koordinációra – hogy ez közelebbről micsoda, az nem derül ki – 5 milliárdot, a Nemzeti Sportinfrastruktúra Ügynökség tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadásokra 3,5 milliárdot. Ezen kívül 2,8 milliárd forint „külön pályázat és kérelem benyújtása nélkül vissza nem térítendő egyedi támogatást” kap Miskolc.
Ismét lefaragnak a Magyar Falu program pénzéből, pedig pár napja már elvettek belőle a Miniszterelnöki Kabinetiroda kommunikációs kiadásaira. Most 1,2 milliárd az elvonás, és az Oktatási Hivatal látszik a nyertesnek. Az ilyen kormányhatározatokban nem jelölik meg, hogy amit elvesznek, azt hová teszik, csak abból lehet ezt kitalálni, ha a plusz és mínusz előjelű összegek nagyjából egyeznek. Ez a helyzet azzal az önmagában a költségvetés méreteihez képest nem jelentős, de feltűnő 92 millió forinttal, amelyet a szociális és gyermekvédelmi rendszer személyi keretéből adnak át a büntetés-végrehajtás személyi kiadásaira – talán éppen az onnan oda átcsatolt javítóintézetek dolgozóinak bérére.
A költségvetést elvben törvény határozza meg, de a kormány felhatalmaztatta magát az állandó átcsoportosításokra. Tavaly ezt átlagosan 8 naponta tette meg.
https://hvg.hu/360/20260116_koltsegvetes-atirasok-penz-kormany-modositas-2025
Arról is döntött a kormány, hogy „egyetért a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatási célú ingatlanjainak bővítéséhez és fejlesztéséhez kapcsolódó beruházás megvalósításához szükséges ingatlan megszerzésével kapcsolatos költségek finanszírozásával”. A mellékelt táblázatban azonban úgy látszik, mintha az erre kiutalt 1,2 milliárd forintot éppen elvennék az egyetem mostani keretéből, tehát nyilván azon belüli átcsoportosításról van szó.
Az is érinti a költségvetést, hogy végre tenni akarnak valamit azokkal a VIII. kerületi lakókkal, akiknek a lakását kisajátítják a Nemzeti Közszolgálati Egyetem új tanár-, tanító- és óvóképző épülete miatt. Hiába tiltakozott a kerület, majd a Fővárosi Közgyűlés, a 2024-ben meghozott törvény a lakók elhelyezését főleg az önkormányzatokra terhelte, és nem sok segítséget ígért az állam részéről.
Most határozott arról a kormány, hogy az ezzel megbízott Közösségi Lakásalap Közhasznú Nonprofit Kft. az állami tulajdonba kerülő lakásokkal és csaknem két éve bizonytalanságban tartott lakóikkal kapcsolatban „a személyes jelenléttel járó, az érintett lakókkal történő kapcsolattartást is magában foglaló tevékenységét március 15-ig kezdje meg”. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek kell erről megállapodnia (határidő: azonnal), június 30-ig pedig be kell számolnia a történtekről, ideértve „a cserelakások biztosításának forrásigényét” és az „esetlegesen szükséges további jogszabály-módosítási javaslatokat”.
