Elmagyarázhatták a magyar kormánynak az európai áramhálózat működését, ez vezethetett oda, hogy – szemben Robert Fico szlovák kormányfővel – Orbán Viktor visszavonulót fújt, és Magyarország mégsem blokkolja az áramexportot Ukrajna felé. A G7 cikke alaposan körüljárta, hogy a rendszer lezárása ellenére más vonalon ugyanúgy megérkezhetnek az „elektronok” Ukrajnába.
Az áramhálózatban ugyanis nincsenek párhuzamos rendszerek kiépítve, ezeket nem lehetne nyereségesen működtetni, ezért minden országban monopolhelyzetbe kerülnek a rendszert irányító vállalatok. Emiatt az egész piacot rendkívül szigorúan szabályozzák is, hogy a monopólium ne használhassa ki erőfölényét – érvel a G7.
Arra is emlékeztetnek: a villamos energiával, vagy éppen a kőolajjal nem államok kereskednek, így elvileg utasítani sem lehet egy állami vagy magánvállalatot arra, hogy állítsa le az exportot – bár a magyar és szlovák kormány gyakorlatilag ezt követeli a Moltól a dízelszállítások felfüggesztésével.
Mivel az egész piac nemzetközi szinten működik, két dolgot eredményez, ha egy ország elzárja a „csapot” a határon: egyrészt szétverheti az egész rendszert a bizalom megrendülése révén, hiszen semmi sem garantálja, hogy vele szemben más állam nem fogja ugyanezt meglépni.
Másrészt a villamos energia mindig megtalálja az útját, és ugyanúgy eljuthat – ebben az esetben – Ukrajnába. Ezt most Szlovákia, azon belül is Robert Fico tanulhatja meg első kézből, hiszen annak ellenére, hogy lezárták a rendszert, a Szlovákiában képződő többletáram ugyanúgy beérkezhet a háború sújtotta országba.
https://hvg.hu/gazdasag/20260224_orban-baratsag-sulysap-aramexport-dizel-ukrajna
A rendszer működését a lap egy nagy kádhoz hasonlítja, amelybe csapok (erőművek) vezetnek, és lefolyók (fogyasztók) ágaznak le. A nemzetközi rendszert működtető cégek feladata az, hogy a kádban mindig ugyanannyi víz (elektromos áram) legyen, miközben minden fogyasztó el van látva az igénye szerint.
A határkeresztező állomások egyszerre szolgálhatnak lefolyóként és csapként is: tehát amikor Magyarországnak áramra van szüksége, akkor kivesz, ha többlete van, akkor betesz a rendszerbe. Ha Szlovákiának túl kell adnia a fölöslegén, akkor az ugyanúgy távozhat az országból például Lengyelországba vagy hazánkba, onnan pedig Ukrajnába.
A politikai játszma hevében azt is figyelembe kell venni, hogy Magyarország és Szlovákia nemcsak exportál Ukrajnába, sőt keleti szomszédunk meglepően önellátó a villamos energia termelésében. Szükségletének mindössze 4-5 százalékát fedezi külföldről, miközben összességében többet termel, mint amennyi fogyaszt – és ebből Magyarország és Szlovákia is rendszeresen vásárol. A G7 szerint 2025 egészét tekintve több áramot vásárolt Magyarország Ukrajnától, mint fordítva, a magyar export csak tavaly ősszel pörgött fel igazán, „ennek azonban szakértők szerint még mindig inkább a hálózat működőképességének fenntartásában van jelentősége” – írja a lap.
A magyar kormány a keménykedésből végül a kárpátaljai magyarokra való hivatkozással hátrált ki, Szijjártó Péter külügyminiszter például emlékeztetett a sok százezer kárpátaljai magyarra, akiknek „problémát, kihívást és szenvedést” okozna ez a lépés.
https://hvg.hu/360/20260219_baratsag-dizel-ukrajna-mol-szijjarto-gulyas-valaki-hazudik
