Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Még olcsóbb lett a vasárnapi ebédmenü. A külföldi láncok, úgy tűnik, fittyet hánynak az élelmiszer-inflációra, ugyanis körképünk alapján havi szinten közel 2 százalékkal, éves összevetésben pedig 13 százalékkal csökkent a hozzávalók ára. Igaz, a borsóleves kicsit kilóg a sorból.
A kampánymaratonban Lázár János megint kritizálta a kiskereskedelmi láncokat. A közlekedési miniszter arról beszélt nemrég, hogy a külföldi kiskereskedelmi láncok miatt drágák az élelmiszerek, ezért ehhez a rendszerhez szerinte hozzá kellene nyúlni. Lázár János már korábban is többször beszélt arról, hogy szerinte vissza kellene szorítani az egyébként is különadóval sújtott külföldi láncokat a piacon.
A kormány az inflációt torzító árrésstoppal mesterségesen alacsonyan próbálja tartani a keresettebb élelmiszerek árát. Ugyanakkor ezzel éppen a külföldi kézben lévő kiskereskedelmi cégek egységeinél kisebb boltoknak okoz problémát, amelyekből sok tartozik a kormány által favorizált magyar láncokhoz.
Az nem teljesen világos, hogy Lázár János milyen árszintet tart kedvezőnek az élelmiszereknél, az viszont a HVG vasárnapi menüjéhez készített árkörképből világosan látszik, hogy februárban az Aldi, az Auchan, a Lidl, a Penny, a Spar és a Tesco üzleteiben átlagosan olcsóbban lehetett megvásárolni a borsóleveshez, rántott csirkéhez, sertéspörkölthöz és almás pitéhez szükséges hozzávalókat.
A hat boltláncban átlagosan 7500 forintnál kisebb összeget tett ki a kosár, ez csaknem 2 százalékos csökkenést jelent a januári, kis híján 7600 forintos összeghez képest.
A tavaly februári átlagösszeghez képest pedig majdnem 13 százalékos a visszaesés, ami jóval kedvezőbb a hivatalos élelmiszer-inflációnál,
igaz, azt a HVG vasárnapi menüjéhez képest sokkal több termék árának változása alapján számolja a KSH. Mindenesetre érdemes bemutatni, hogy a legutóbbi, januári inflációs adatok szerint az élelmiszerek ára havi szinten 0,6 százalékkal nőtt, éves szinten pedig 2 százalékkal csökkent.
A négy fogás közül egyedül a borsóleves összetevői lettek drágábbak januárhoz képest, de szó sincs drasztikus növekedésről: 627 forintot kellett ezekért fizetni a korábbi 622 forinttal szemben. Ez a minimális áremelkedés a fagyasztott borsó magasabb átlagárával magyarázható.
A rántott csirke, a sertéspörkölt és az almás pite viszont 1,6–3,9 százalékkal kisebb kiadásból megvan.
A termékek közül a kristálycukor, a tojás, a vaj, a spagetti és a répa ára vitte lefelé az átlagárakat, ezek a termékek 3–10 százalékkal lettek olcsóbbak egy hónap alatt. A másik oldalon a már említett fagyasztott zöldborsó mellett a hagyma és a tartós tej áll, előbbiért 5, utóbbiért 1,6 százalékkal kellett többet fizetni.
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Felhasználható-e a személyautó a fejlesztési tartalék feloldására?
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?
Miniszterelnöki biztost fognak a témában kinevezni, több gyermekvédelmi vezetőt menesztettek, és kárpótlást kapnak az áldozatok.