A Rajk Szakkollégium diákszavazáson alapuló díját olyan szaktekintélyek kapták korábban, mint a Nobel-díjas Richard Thaler, Esther Duflo vagy Daron Acemogul. Utóbbiak könyveit a HVG Könyvkiadó jelentette meg Magyarországon.
Edward Glaeser budapesti előadása tömve volt fiatal közgazdászokkal, akiknek azonban szomorúan kellett konstatálni, hogy a professzor a home office helyett az irodai munkavégzésre biztatja őket. A városiasodás minden gazdasági mutató szerint a legbiztosabb kiút a szegénységből. A professzor szerint ebből egyenesen következik: a vidéki, alacsony népsűrűségű élet egyenlő a szegénységgel.
A sokakat megbotránkoztató kijelentése nem pusztán egy vélemény. Előadásában számos adatsort mutatott be, ami bizonyítja az összefüggést a népsűrűség és az anyagi jólét között. Az elmúlt 60 év adatai alapján ahogy nő egy város lakossága, úgy gyarapszik azok pénztárcája is. Ez még az olyan „szegény” nagyvárosokra is igaz, mint Lagos. Glaeser szerint nem az a kérdés, hogy a megapoliszok nyomornegyedeiben jól élnek-e, hanem hogy jobb-e ott, mint a vidéki szegénységben lakni.
Ezt az állítást azonban árnyalta azzal, hogy a városi szegénységből nem sokkal könnyebb kitörni, mint a vidékiből. A társadalmi mobilitás szempontjából kutatásai alapján sokkal fontosabb az iskolarendszer működtetése és a diákok anyagi háttér szerinti szegregációjának eltüntetése.
Minden szentnek maga felé hajlik a keze, így nem csoda, hogy a professzor a nyugati világ lakhatási válságát tartja a közeljövő legfontosabb megoldandó problémájának.
Véleménye szerint
a társadalom egésze szempontjából érdektelenek a tulajdoni jogviszonyok, a lényeg, hogy sok és olcsó lakás épüljön.
Amelyik város képes ezt befutni, az jelentős előnnyel indul a tehetséges munkavállalók megszerzésében. Tisztességes tudós révén azért saját állítására is hozott ellenpéldát. A XX. században hiába valósított meg egy város olcsó lakhatást, ha a város gazdasága egy adott nyersanyag (például bányászvárosok) vagy egy adott iparág (például autógyártás) köré épült, akkor hosszú távon alulteljesített.
Edward Glaeser
HVG
A HVG kérdésére, miszerint hogyan befolyásolják a városok fejlődését és a társadalmi mobilitást a kiújuló geopolitikai konfliktusok azt mondta:
ez és klímakatasztrófa a legnagyobb fenyegetés a XXI. századi prosperitásra.
Érdekességképp azt is megkérdeztük, hogy amennyiben a városi élet mindenképp gazdagabb és prosperálóbb, úgy miért csökkent az urbanizációval arányosan a születési ráta? Professzor Glaeser a kérdést elismerő mosollyal ajánlotta tovább azt kutatási témának egy, a beszélgetésünket hallgató diáknak.
