A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa (mt) változatlanul tartotta a kamatkondíciókat március 24-ei ülésén, az alapkamat mértéke így marad 6,25 százalék.
A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak – mármint a friss elemzői várakozásoknak, mert az USA iráni hadjárata előtt, a februári 25 bázispontos (0,25 százalékpontos) kamatvágás után az volt az elemzői és a piaci várakozás, hogy a jegybank márciusban újabb 25 bázispontos csökkentést hajt végre.
Az iráni háború – és a világ kőolaj- és gázkereskedelmében kulcsfontosságú Hormuzi-szoros lezárása – miatt azonban az energiaárak megugrottak, a forint árfolyama pedig gyengült. Mindkét tényező felfelé hajtja az inflációt, ilyen körülmények között a jegybank nem folytathatta a kamatcsökkentést.
Ami azt illeti, a jegybank már beavatkozott a devizapiacon: az energiaimporthoz kapcsolódó devizaigényt az MNB közvetlenül biztosítja (elsősorban az állami MVM-nek), így ezek a nagy összegű váltások nem a piacon történnek, nem gyengítik a forint árfolyamát. Nem mellesleg az MNB ezzel jelezte: kész beavatkozni a forint védelmében.
A kamattartás nem megy szembe a jegybank deklarált irányvonalával. A február végi kamatvágás után az mt közleménye és személyesen Varga Mihály jegybankelnök is hangsúlyozta, hogy
a testület „adatvezérelt üzemmódban” marad, a kamatkondíciókról hónapról hónapra, a beérkező adatok fényében dönt,
és szó sincs kamatcsökkentési ciklus elindításáról. Akkor ez némileg óvatoskodásnak hatott – visszatekintve jó kommunikációs lépés volt, a jegybank nem köteleződött el, s most különösebb magyarázkodás nélkül tarthatja az alapkamatot.
https://hvg.hu/gazdasag/20260224_kamatvagas-kamatcsokkentes-alapkamat-februar-6-25-inflacio-jegybank-monetaris-tanacs
Ami az inflációt illeti, a jegybank egyfelől nehéz helyzetben van, másfelől szerencsések a körülmények. Nehéz a helyzet, mert az iráni háború alakulása – így inflációs hatása – kiszámíthatatlan. Nehéz a helyzet, mert az inflációs hatások az MNB hatáskörén kívülről érkeznek, a magyar monetáris politika zéró hatással bír arra, hogy milyen célpontokat támad az USA és Irán, mikor és milyen feltételekkel ér véget a háború, mikor és milyen feltételekkel nyílik meg a Hormuzi-szoros, stb.
Ugyanakkor a jegybank relatíve könnyű helyzetben van, amennyiben az infláció éppen alacsony, a 2-4 százalék közötti jegybanki toleranciasáv alatt áll: a februári adat a várakozásoknál is kedvezőbb, mindössze 1,4 százalék volt. A háború inflációs hatásai ráadásul csak lassan jelennek meg a fogyasztói árakban, ahogy a magas energiaárak, az ellátási láncok zavarai végiggyűrűznek a termékpályákon. A forint árfolyama gyengült az iráni háború kezdete óta, de nem omlott össze, az euróval szemben a 385-395 sávban ingadozik.
A jegybanknak tehát nincs sürgető tennivalója, cserébe a mozgástere sem nagy.
A forint árfolyama – a devizapiaci stabilitás – kiemelten fontos, alighanem ezt, és az árstabilitás fenntartása melletti elkötelezettséget, az „adatvezérelt” döntéshozatalt fogja hangsúlyozni a tanács közleménye és Varga Mihály elnök a döntést követő tájékoztatón.
Ami ezúttal különösen figyelemre érdemes, ugyanis csütörtökön, március 26-án publikálja az MNB negyedévente megjelenő Inflációs jelentésének friss kiadását. A fontosabb előrejelzéseket (infláció, gazdasági növekedés) már most közzéteszi az MNB.
