Összességében az orosz olajexport-kapacitás legalább 40%-a kiesett ukrán dróntámadások, az Ukrajnán át vezető Barátság vezeték leállása, valamint tankerhajók lefoglalása miatt – derül ki a Reuters piaci adatokon alapuló számításaiból.
Ez a leállás Oroszország modern történetének legsúlyosabb olajellátási zavara.
Az ország a világ második legnagyobb olajexportőre, és a kiesés éppen akkor sújtja Moszkvát, amikor az iráni háború miatt az olaj ára hordónként meghaladta a 100 dollárt. Vagyis akkor, amikor az olajexporton a korábbiaknál jóval nagyobb bevételre tehetne szert. Az olajtermelés az orosz állami költségvetés egyik fő bevételi forrása.
Ukrajna ebben a hónapban fokozta a dróntámadásokat Oroszország olaj- és üzemanyagexport-infrastruktúrája ellen. Mindhárom jelentős nyugati exportkikötőt célba vették, köztük a fekete-tengeri Novorosszijszkot, valamint a Balti-tengeren található Primorszkot és Uszty-Lugát.
Kijev emellett olajszivattyú-állomásokat és finomítókat is célba vett. Továbbá az Oroszországhoz köthető illegális tankerhajók lefoglalása napi mintegy 300 ezer hordó, a murmanszki kikötőből származó sarkvidéki olaj exportját is megzavarta – közölték kereskedők.
A Magyarországra és Szlovákiába vezető Barátság kőolajvezeték egy januári orosz támadás óta áll. Kijev szerint a károk javítása nehéz és időigényes, április végére lehet kész. Budapest és Pozsony szerint Ukrajna „politikai okokból” nem indítja újra a vezetéket.
Barátság kőolajvezeték
HVG / Veres Viktor
Moszkva kénytelen inkább az ázsiai piacok felé fordulni, ezek az útvonalak azonban a kapacitásuk miatt korlátozottak – mondták kereskedők. Oroszország továbbra is zavartalanul szállít olajat vezetékes és tengeri útvonalakon keresztül Kínába. A kereskedők szerint Oroszország a szomszédos Fehéroroszország finomítóit is ellátja, napi mintegy 300 ezer hordó olajjal.
