74,6 százalékosra nőtt az államadósság 2025-ben – mutatta be a Központi Statisztikai Hivatal. Ez azt jelenti, hogy már az egymást követő második évben nőtt a mutató: 2023-ban még a GDP 73,3 százaléka volt, 2024-ben már 73,5, innen emelkedett még tovább.
A kormány sokszor elmondta, hogy elkötelezett az adósság csökkentése mellett, sőt, ezt még alkotmányba is írta – hogy aztán ne igazán vegye komolyan a saját törvényeit. Az Alaptörvény szerint ugyanis amíg az államadósság a GDP 50 százalékát meghaladja, addig nem vállalható olyan pénzügyi kötelezettség, amely növelné az államadósságot (legalábbis GDP-arányosan), és a gazdasági stabilitási törvény is kimondja, hogy csökkenő adóssággal kell a költségvetésben számolni.
A törvény betűje szerint csak azért nem követ el a kormány szabálysértést, mert a költségvetési törvényt soha nem írták át a növekvő adósságnak megfelelően, épp csak nem valósulnak meg azok a számok, amelyek a büdzsében szerepelnek.
Annak pedig semmilyen szankciója nincs, ha nem teljesülnek a költségvetési törvénybe írt célszámok.
A KSH most kiadott számaiból az is kiderül, hogy 2025-ben 4,7 százalékos volt a GDP-arányos hiány. Ez közel 0,5 százalékos javulás a 2024-es számhoz képest, de magasabb, mint a kormány eredeti célja. A központi kormányzat hiánya 4174 milliárd forint volt, ezt kompenzálta egy kicsit az önkormányzatok 49, valamint a társadalombiztosítási alapok 66 milliárd forintos többlete.
Az állam bevételei 7,9 százalékkal nőttek – ezen belül általános forgalmi adóból 11, jövedelemadóból 6,1, tb-hozzájárulásból 9,2 százalékkal több pénz érkezett be. A kiadások 6,7 százalékkal voltak magasabbak a 2024-esnél. A kamatkiadások 16,6 százalékkal csökkentek, az állami dolgozók jövedelmére 10,6, a pénzbeli társadalmi juttatásokba – benne a nyugdíjakkal – 7,6 százalékkal költöttek többet, a kormányzati szektor egyéb kiadásai nevű tétel pedig 21 százalékkal, 1455 forinttal nőtt.
