A piaci alapú magyar lakáshitelkamat (kb. 6,2 százalék) közel duplája a régiós átlagnak (3,5 százalék) – derül ki a Bankmonitor elemzéséből. Szlovénia, Horvátország, Bulgária és Szlovákia 3 százalék körüli kamatokon ad lakáshitelt, Németország és Olaszország is 3 százalék alatt–körül hitelez. A magyar piaci szint csak a lengyelhez hasonlítható – de még a lengyel (5,6 százalék) is alatta van a magyarnak. Itt talán érdemes azt is megjegyezni, hogy az Orbán-kormány mindig különlegességként beszélt arról, hogy az Otthon Start hitelnek 3 százalékos a kamata.
Ez a kamatkülönbség a mindennapokban nagyon konkrétan jelenik meg. Egy átlagos magyar család 30 millió forintos lakáshitelt vesz fel.
Mindez 25 évre piaci kamattal összesen mintegy 14 millió forinttal magasabb visszafizetést eredményez, mint amennyibe egy azonos hitel egy régiós országban kerülne.
Ez nagyjából egy átlagos magyar család 4-5 éves nettó jövedelme.
A környező országokban az alábbi okok miatt sokkal olcsóbbak a lakáshitelek:
- Az euró, mint fizetőeszköz. A régiós országok többsége (Szlovénia, Szlovákia, Horvátország, Bulgária, a balti államok) már bevezette az eurót. Az eurózóna alacsony kamatszintje közvetlenül átszűrődik a lakossági hitelpiacra.
- Kisebb kockázati felár. Az euró bevezetése leszorítja az árfolyam- és inflációs kockázatot – a befektetők alacsonyabb hozamért is adnak pénzt az államnak és a bankoknak.
- Alacsonyabb állampapírhozam. A 10 éves állampapírhozam alapvetően határozza meg a lakáshitelkamatokat is. Alacsonyabb hozamszint = olcsóbb hitel.
Az új magyar kormány gazdaságpolitikai programjának bejelentett sarokköve az euró bevezetése. A történelmi tapasztalatok egyértelműek:
a csatlakozó országokban a kamatszintek már a tényleges bevezetést megelőző 2-3 évben jelentősen csökkenni kezdenek,
amint a piac elhiszi, hogy a folyamat valóban megvalósul.
Magyar Péter miniszteri tabló Tisza Párt
Facebook / Tisza Párt
Ha 2031-32-es magyar euró-bevezetéssel számolunk, akkor – minden más változatlansága mellett, azonos nemzetközi kamatszintet feltételezve – 3 év múlva, 2029 környékén nagyjából 4,5 százalék körüli magyar piaci lakáshitelkamat reális forgatókönyv – írja a Bankmonitor.
Ha sikerülne elérni a 2029-re prognosztizálható 4,5 százalékos szintet, a visszafizetés 50 millió forint körülire csökken, ami közel 9 millió forint megtakarítás ma felvett hitelhez képest.
Ezzel nem csak a jövőbeli, de a mostani hitelfelvevők, és nem mellesleg az államkassza is sokat nyerne:
- Aki most vesz fel hitelt, 2029 körül kiválthatja. Ha a piaci szint 6 százalék körülről 4,5 százalékra csökken, egy 30 milliós, 25 éves hitel havi törlesztője 197 ezer forintról kb. 167 ezer forintra mérséklődhet – ez havonta 30 ezer forint, éves szinten 360 ezer forint nyereség, és a teljes megmaradó futamidőn többmilliós megtakarítás.
- Élénkülő hitelkereslet. Egy lényegesen alacsonyabb kamatszint a most kivárók jelentős részét is a piacra hozhatja, ami tovább élénkítheti a lakáspiacot.
- A támogatott hitel szerepe csökken. Ha a piaci kamat 4,5 százalék környékére süllyed, az Otthon Start-típusú támogatott lakáshitelek relatív előnye – és így a költségvetési terhelésük – érdemben mérséklődhet. Ez az államháztartásnak is egyértelműen pozitív.
