Az elérhető 100 pontból 43-at ért el a magyar költségvetési rendszer átláthatósága az Open Budget Survey kétévente készített jelentésének friss kiadása szerint. A vizsgálat a 2025-ös költségvetésre vonatkozik. A pontszám jelentősen jobb, mint a 2021-es, ám a vészhelyzetre és rendkívüli jogrendre alapozva a kormány több alapvető költségvetési eljárási szabályt kiiktatott abban az évben – emlékeztet a portfolio.hu.
A 43-as pontszám ugyanakkor alacsonyabb, mint a megelőző vizsgálatokon elért. A vizsgálat során a 61-es értéket tekintik már elfogadható pontszámnak, azt jelzi, hogy egy ország elegendő mennyiségű költségvetési információt tesz közzé, és hogy ez az információ érdemi lefedettséget biztosít az alapvető költségvetési adatokról, lehetővé téve a nyilvánosság számára a kormányzati költségvetési döntések megértését, és támogatja a költségvetési politikáról szóló megalapozott nyilvános vitát.
A magyar pontszám rendkívül alacsony, a háborúban álló Ukrajna 65 pontot ért el, Románia 62-t, Szerbia 53-at.
Ami a 2025-ös eredményeket illeti, a vizsgálat szerint a költségvetési folyamat nem segíti elő a költségvetéssel kapcsolatos széles körű vitát, holott ez szükséges lenne ahhoz, hogy az éves költségvetések minél hatékonyabban jelenítsék meg a társadalmi preferenciákat.
- Ha készül is, nem elérhetők nyilvánosan a költségvetési irányelvek (ami még a törvényjavaslat benyújtása előtt tájékoztatná a közvéleményt a készülő költségvetés kiemelt területeiről, fontosabb intézkedéseiről).
- Ha készül is, nem elérhető nyilvánosan a féléves jelentés (ami megvizsgálná az aktuális költségvetés folyamatait és az év második felére várható alakulását).
- A költségvetési törvényjavaslat parlamenti vitájára szánt 6 hét jelentősen elmarad a nemzetközi jó gyakorlat szerint elfogadhatónak tekintett 3 hónaptól.
- A költségvetést a polgárok széles rétege számára közérthetően bemutató „Polgárok Költségvetése” elkészül ugyan, de a kormányzat nem tesz semmit annak érdekében, hogy a választópolgárok körében ismertté váljék, mivel a költségvetési törvényjavaslat fejezeti indoklásainak legvégén, szinte elrejtve hozzák nyilvánosságra.
Kiemelik azt is, hogy nincs hiteles középtávú tervezés. A több évre előretekintő táblázatoknak a későbbi évek tervezésében nincs semmilyen szerepük, még indokolni sem kell a hozzájuk viszonyított eltéréseket. Mivel a középtávú tervszámoknak nincs semmiféle kötőerejük, nincs ösztönzés, hogy a tervezési módszertanokat tökéletesítsék.
