Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Sok a bizonytalanság, a forint erősödése legfeljebb ellensúlyozni képes az iráni háború energiaár-sokkját. A jegybank óvatos üzemmódban marad, az alapkamat pedig 6,25 százalékon.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa (mt) változatlanul tartotta a kamatkondíciókat április 28-ai ülésén, az alapkamat mértéke így marad 6,25 százalék. A döntés megfelelt az elemzői és piaci várakozásoknak.
A jegybank februárban 25 bázisponttal csökkentette az alapkamat mértékét, és akkor az volt a várakozás, hogy a kamatcsökkentés folytatódhat. Ám az iráni háború – és a világ kőolaj- és gázkereskedelmében kulcsfontosságú Hormuzi-szoros lezárása – miatt azonban az energiaárak megugrottak, a forint árfolyama pedig gyengült. Mindkét tényező felfelé hajtja az inflációt, így a monetáris tanács márciusban – ahogy akkor várható volt – a kamatszint tartására voksolt.
A Tisza Párt április közepén elsöprő, kétharmados választási győzelmet aratott, ennek nyomán a forint árfolyama jelentősen erősödött, az euróval szemben a 375-ös szintről 365-re.
https://hvg.hu/gazdasag/20260408_inflacio-marcius-meglepetes-kilatasok-iran
A magyar deviza erősödésének alapvetően inflációt csökkentő hatása volna, ám jelen világgazdasági helyzetben ez jó eséllyel csak arra lesz elég – vagy arra sem –, hogy az energiaárak emelkedését ellensúlyozza.
A geopolitikai helyzet bizonytalan, egyelőre nem látszik, hogy az iráni konfliktus hogyan és mikor zárul, illetve hogy az olaj- és gázárak hogyan alakulnak az év hátralévő részében.
Jelen állás szerint egyre inkább a pesszimista forgatókönyvek látszanak megvalósulni a konfliktus elhúzódásával és huzamosabb ideig magas, a korábban vártnál magasabb energiaárakkal.
További bizonytalansági faktor a Tisza Párt győzelme utáni piaci optimizmus tartóssága. Bizonytalan továbbá, hogy az új kormány mikor és hogyan kívánja kivezetni a Fidesz-kormány árkorlátozó intézkedéseit (árrésstopok, üzemanyagok ársapkája stb.).
A jegybank márciusi Inflációs jelentésében azt prognosztizálta, hogy a hazai infláció az év elején látott mélypontokról már csak a bázishatások (az egy évvel korábbi alacsony viszonyítási értékek) miatt gyorsul az év hátralévő részében, s majd csak 2027-ben stabilizálódhat fenntartható módon a jegybanki célon, 3 százalékon.

Az alappályát és az azt övező kockázatokat szem előtt tartva a jegybank előtt nem volt más út, mint a kamattartás. Örvendetes fejlemény, hogy mind a hivatalba lépő új kormány, mind a jegybank konstruktív együttműködésre törekszik a felek nyilatkozatai alapján. Varga Mihály jegybankelnök minden bizonnyal erről is nyilatkozni fog a döntést követő sajtótájékoztatóján, ahol a fő üzenet minden bizonnyal továbbra is a türelem fontossága lesz.
A monetáris tanács minden bizonnyal „adatvezérelt” üzemmódban marad,
amelynek keretében döntéseit ülésről ülésre hozza meg, elsődleges szempontjaként az árstabilitás fenntartható elérését meghatározva.
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Felhasználható-e a személyautó a fejlesztési tartalék feloldására?
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?
A miniszterelnök bejelentése szerint miniszterelnöki biztost fognak a témában kinevezni, több gyermekvédelmi vezetőt menesztettek, és kárpótlást kapnak az áldozatok.
Tizennégy év fizetés nélküli szabadság után visszatér tanítani a volt oktatási államtitkár.