Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) negyedévente megjelenő Inflációs jelentésének friss kiadásában szereplő előrejelzés szerint idén 1,7 százalékos lesz a gazdasági növekedés, és éves átlagban 3,8 százalékos az infláció. Ezzel a jegybank rontotta a korábbi (decemberi) előrejelzéseit, akkor még 2,4 százalékos gazdasági növekedést és 3,2 százalékos inflációt jósolt.
Varga Mihály jegybankelnök kiemelte, hogy az előrejelzés jelenleg különösen nehéz, mindenesetre a prognózisokat felfelé mutató kockázatok övezik, vagyis valószínűbb, hogy a folyamatok rosszabbul alakulnak.
Maga a jelentés csak csütörtökön (március 26.) jelenik meg – fontos hangsúlyozni, hogy az iráni háborús helyzet folyamatosan változik, a jegybank bármiféle előrejelzése legfeljebb az aktuális állapotokat tükrözi. Az előrejelzés fő számait a kamatdöntéshez kapcsolódóan ismertette Varga Mihály jegybankelnök.
Az MNB monetáris tanácsa (mt) változatlanul tartotta a kamatkondíciókat március 24-ei ülésén, az alapkamat mértéke így marad 6,25 százalék. A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak – mármint a friss elemzői várakozásoknak, az USA iráni hadjárata előtt, a februári 25 bázispontos (0,25 százalékpontos) kamatvágás után az volt az elemzői és a piaci várakozás, hogy a jegybank márciusban újabb 25 bázispontos csökkentést hajt végre.
https://hvg.hu/gazdasag/20260324_kamatdontes-alapkamat-marcius-24-iran-haboru
Az iráni háború – és a világ kőolaj- és gázkereskedelmében kulcsfontosságú Hormuzi-szoros lezárása – miatt azonban az energiaárak megugrottak, a forint árfolyama pedig gyengült. Mindkét tényező felfelé hajtja az inflációt, ilyen körülmények között a jegybank nem folytathatta a kamatcsökkentést. Ami azt illeti, a jegybank már beavatkozott a devizapiacon: az energiaimporthoz kapcsolódó devizaigényt az MNB közvetlenül biztosítja (elsősorban az állami MVM-nek), így ezek a nagy összegű váltások nem a piacon történnek, nem gyengítik a forint árfolyamát. Nem mellesleg az MNB ezzel jelezte: kész beavatkozni a forint védelmében.
A kamattartás nem megy szembe a jegybank deklarált irányvonalával. A február végi kamatvágás után az mt közleménye és személyesen Varga Mihály jegybankelnök is hangsúlyozta, hogy a testület „adatvezérelt üzemmódban” marad, a kamatkondíciókról hónapról hónapra, a beérkező adatok fényében dönt, és szó sincs kamatcsökkentési ciklus elindításáról. Akkor ez némileg óvatoskodásnak hatott – visszatekintve jó kommunikációs lépés volt, a jegybank nem köteleződött el, s most különösebb magyarázkodás nélkül tarthatja az alapkamatot.
Varga Mihály jegybankelnök, illetve az mt közleménye azt hangsúlyozta: a jegybank elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. A tanács „folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatok és a pénzügyi piaci fejlemények inflációs kilátásokra gyakorolt hatásait, melyek alapján körültekintően és adatvezérelten dönt az alapkamat mértékéről”.
A jegybankelnök hangsúlyozta, hogy jelenleg a helyzet sokkal kedvezőbb, mint az előző, 2022-es energiaválság idején mind európai, mind hazai szinten. A mostani energiaársokk ugyanis nem a koronavírus-pandémia után érkezik, a folyó fizetési mérleg, a jegybanki tartalék, az infláció mind sokkal kedvezőbb képet mutatnak.
