Meglepően kedvező inflációs mutatóról számolt be a KSH márciusra: az áremelkedés üteme éves alapon mindössze 1,8 százalék volt. Az elemzői várakozások konszenzusa 2,2 százalékot jelzett előre. Az áremelkedés februárhoz képest csak 0,4 százalék volt, tehát a fogyasztói árak összességében alig emelkedtek egy hónap alatt.
A vártnál alacsonyabb mutató kapcsán a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a kormányzati intézkedések („árrésstop”, „védett” üzemanyagárak) jelentőségét hangsúlyozta. Ezek hatását minimum eltúlozva.
Ami az „árrésstopot” illeti, az csak a kiskereskedelmi árrés mértékét korlátozza (maximum 10 százalékban) a meghatározott termékkörökben. A beszerzési árak emelkedése az intézkedéstől függetlenül megjelenhet(ne) a fogyasztói árakban. És ide tartozik az is, hogy az élelmiszerek árának csökkenése, stagnálása globális jelenség, független a magyar kormány lépéseitől.
Az üzemanyagok „védett” árát (ársapkáját) pedig március közepén vezették be, a KSH pedig minden hónap első 20 napján írja fel a fogyasztói árakat a számításokhoz. Ráadásul az intézkedés bevezetésekor a piaci árak még el sem érték a sapka szintjét (literenként 595, illetve 615 forint). Az intézkedés így nem, vagy csak elhanyagolható hatást gyakorolhatott a statisztikára. Ennek megfelelően
az üzemanyagoknál a KSH 4,6 százalékos áremelkedést regisztrált februárhoz képest
– az árak azonban alacsonyabbak voltak, mint tavaly márciusban. (Történeti érdekesség: abban a hónapban 604, illetve 620 forintba került egy liter üzemanyag, míg a megelőző hónapokban még 630, sőt 650 forint körüli árak voltak.)
Kisebb meglepetések a szolgáltatások és a tartós fogyasztási cikkek köréből
A márciusi inflációs tényadathoz legközelebbi előrejelzést (1,9 százalék) Becsey Zsolt, az UniCredit elemzője adta a Portfolio.hu körkérdésére. Ő a HVG-nek azt mondta, hogy a fő inflációs mutató mellett az infláció szerkezete is a várakozásoknak megfelelően alakult, sőt a szolgáltatások inflációja még a várakozásoknál is kedvezőbb képet mutatott.
Nem egy-egy tétel okozott meglepetést – teszi hozzá az adatközléshez fűzött kommentárjában Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza –, hanem általánosságban megállapítható, hogy a vártnál mérsékeltebb volt az átárazás.
Úgy tűnik tehát, hogy a szolgáltatók egyrészt az év első két hónapjában végrehajtották a minimálbér-emelés miatti áremelést, másrészt pedig a vállalatok kivárnak a további költségnövekedés áthárításával, amit a gyengülő forint vagy a dráguló energia okoz.
A részleteket tekintve elmondható, hogy az élelmiszerárakba még nem gyűrűzött be a közel-keleti konfliktus hatása – havi alapon 0,1 százalékkal mérséklődött az élelmiszerek ára márciusban –, amely elsősorban a műtrágya árán keresztül jelent majd a közeljövőben emelkedő költségnyomást a mezőgazdaság számára – írta Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza.
A tartós fogyasztási cikkek esetében a 0,4 százalékos havi áremelkedési ütem egészen visszafogottnak tekinthető, figyelembe véve a forint jelentős gyengülését a hónap során.
Ez tehát az egyik lényeges meglepetésforrás Virovácz szerint. Ellentétes meglepetést okozott azonban a ruházkodási cikkek jelentős egyhavi drágulása; és bár a változás iránya megfelel a szezonális folyamatoknak, a megszokottnál erősebb volt az áremelkedés.
Összességében nincsenek áremelések
Becsey Zsolt szerint látható, hogy nem zajlanak jelentős átárazások, a havi árváltozások alapján az átárazás nulla közeli és az elemző az év hátralévő részében sem számít nagyobb kilengésekre. Az élelmiszerek esetében az év vége felé kerülhet sor erre.
Az iráni háború hatásai inkább a 2027-es inflációban jelentkezhetnek markánsabban, de nagy a bizonytalanság, a helyzet folyamatosan változik.
Az üzemanyagok ársapkájának kivezetése a fogyasztói árak megugrásával jár majd, de az UniCredit jelenlegi olajárakra és devizaárfolyamokra vonatkozó előrejelzései szerint ársokk nem várható, különösen nem akkora, ami érdemben befolyásolná a fő inflációs mutató alakulását.
Védett üzemanyagár
Fazekas István
Az ING Bank legfrissebb gyorsbecslése szerint az éves alapú inflációs ráta az első fél év végére emelkedhet 3 százalék környékére, majd az év végéig érheti el a 4 százalék körüli rátát. Lényegében tízéves mélypontról kezdett el emelkedni az infláció, és egyelőre a gyorsulás mértéke még visszafogott. Így látnak esélyt arra, hogy az év egészének átlagában végül 3 százalék körül alakuljon az infláció. A jegybank árstabilitást jelentő inflációs célja 3 százalék, a toleranciasáv 2-4 százalék között húzódik.
A gazdasági növekedésre vonatkozó kilátások aggasztóbbak
Az átárazások alacsony szintje mellett a Magyar Nemzeti Banknak még nyílhat tere az alapkamat további mérséklésére – véli Becsey Zsolt. Legalábbis, ha csak az inflációt nézzük, de a jegybanknak számtalan tényezőre figyelemmel kell lennie, amiből az infláció csak az egyik. Jelenleg jóval fontosabb tényező a geopolitikai bizonytalanság és az ebből fakadó külső sérülékenységünk, mint az infláció alakulása.
Az átárazások alacsony szintje ugyanakkor a kereslet visszafogott alakulására enged következtetni,
azzal együtt is, hogy a kiskereskedelmi forgalom az év eddigi részében érdemben bővült, a februári növekedés éves alapon 3,8 százalék volt. Az idei évre a magas inflációnál nagyobb kockázat a várttól elmaradó gazdasági növekedés – véli Becsey Zsolt.
