Rohamtempóban közeledik az utolsó olyan pillanat, amikor még Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke. Addig is egyre többet tudunk meg arról, hogy kik lesznek Magyar Péter kormányának tagjai, és egyáltalán hogyan nézhet ki a következő négy év, azon belül is elsősorban az előttünk álló, ritka izgalmasnak ígérkező pár hónap.
Kulcskérdés lesz, hogy mire jut az új kormányunk az EU-pénzek kapcsán, ezért is fontos, hogy Magyar Péter már Brüsszelben tárgyalt Ursula von der Leyennel, és utána a HVG-nek azt nyilatkozta, megfelelt a magyar érdekeknek, amit az Európai Bizottság elnöke kért. Most még csak eddig juthattak, hiszen jogilag Magyar Péter pár napig még nem tehet semmit, de ígéri, hogy már miniszterelnökként gyors munkához lát majd. A Politico úgy tudja, a Tisza Párt május végére új helyreállítási tervet adna le.

Részben az uniós pénzekhez köthető, de ezen is túlmutat az, hogy a leendő kormányfő a Richtertől is azt kérte, halassza el az osztalékfizetést. A gyógyszergyártó ebbe bele is ment, így a 10 százalékos részesedéssel bíró MCC még nem kaphat osztalékot, legfeljebb szeptemberben, már ha addig az új kormány nem nyúl bele a tulajdoni viszonyokba. Az akkugyárak kapcsán pedig Kapitány István és Tárkányi Zsolt egyeztetett a CATL-lel és kérte a céget szabálykövetésre, valamint transzparens kommunikációra. Kapitány és Kármán András, azaz a leendő gazdasági- és pénzügyminiszter a kereskedőkkel is tárgyalt a jövőről.
Persze közben arról sem szabad elfeledkezni, hogy most még a Fidesz van hatalmon. A The Guardian írt arról, hogy a NER több tagja Bécsen keresztül menti ki a vagyonát Magyarországról, Magyar Péter pedig a NAV-nak üzent, hogy állítsa meg a vagyonkimentést. Sok szakértővel beszéltünk a téma kapcsán, akik abban egyetértenek: észszerűbb módokon próbálhatják az érintettek megakadályozni a vagyonuk lefoglalását, mintsem hogy a készpénzt röptessék. A Transparency International kiderítette, hogy 2600 milliárd forint ment a NER-es magántőkealapokba, azt pedig a G7 számolta ki, hogy több mint ezermilliárd forint azonnal mozdítható vagyon pihent 29 kormányközeli vállalat pénztárában és bankszámláin. Ehhez képest aprópénz az a 70 ezer forint, amennyit a bor ért, amit Sára Botond az ügyészség szerint elfogadott, de ez is elég volt arra, hogy korrupcióval gyanúsítsák meg a főispánt.

Folyik is a munka: mint kiderült, Lázár János még elköltött 8 milliárd forintot az egyiptomi vonatbiznisz életben tartására, Bayer Zsolték épp most költenek el 150 milliót, és jutott 4,8 milliárd forint Lezsák Sándor alapítványának, így nincs veszélyben sem a Kösöntyű néptánctalálkozó, sem az országos malombajnokság. ami mellett szinte eltörpül az a 17 millió forint, amit Hankó Balázs adott a Bajnokok Ligája himnuszának népies feldolgozására és egy rekordkísérletre. Eljött az idő arra is, hogy megnézzük, mi valósult meg a 2010-es ígéretekből. Az volt az utolsó olyan alkalom, amikor a Fidesz programot írt egy választás előtt, és számszerűsíthető, számonkérhető ígéreteket is beletett.
Az MNB feladata a kormányváltás után is „a kormány gazdaságpolitikájának támogatása, ennek is örömmel teszünk eleget, ha először is tudjuk, hogy ez mit jelent, másodszor pedig ha nem gerjeszt inflációt” – mondta Varga Mihály, aki MNB-elnöki kinevezése után a HVG-nek adta az első interjúját. Arról is beszélt, hogy a jegybank reputációját helyre kell állítani, a rendőrségi ügyekben pedig készen áll arra, hogy segítse az igazságszolgáltatás munkáját. Az új kormány nincs könnyű helyzetben a vállalásaival, mert a költségvetés hiánya a befektetők szerint is magas. Az MNB mindenesetre a héten úgy döntött, hogy tartja a magas alapkamatot, annyira sok a bizonytalanság, hogy most indokolt óvatosnak maradni.

A kiindulóhelyzet legalább egy picit jobb lett: 2026 első három hónapjában 1,7 százalékkal volt nagyobb a GDP az egy évvel korábbinál. Ez bármikor máskor egy átlagosan rendben lévő szám volna, most viszont kiugróan magasnak tűnik. Az első adatok szerint a lakossági fogyasztás és a szolgáltató szektor mellett most egy kicsit már az ipar is megtolta a gazdaságot – így tartunk most ott, hogy már 0,27 százalékkal nagyobb a GDP, mint amikor Orbán Viktor 2022-ben megalakította az ötödik kormányát. Az árak kapcsán pedig azt tudtuk bemutatni, hogy a HVG bevásárlókosara drágult áprilisban.
A hét képe: a Biodóm, amelyről most jelentették be, hogy júliusban végre megnyílhat, egyelőre főleg növényekkel, és ez csak az első lépés lesz

Simor András után egy másik korábbi jegybankár, Király Júlia is részletesen beszélt arról, hogyan kényszerült távozni egy nemzetközi pénzintézet vezetéséből, amikor a magyar állam utánanyúlt. A HVG-nek beszélt arról: négyszer próbálták kitenni a KBC Group igazgatóságából magyarországi nyomásra, a legutolsó alkalommal ez sikerült is. Az erről szóló cikkünk pedig teljesen véletlenül percre pontosan ugyanakkor jelent meg, amikor megírtuk azt a hírt is: Berezvai Zombort, a Gazdasági Versenyhivatal vezető elemzőjét, aki a kormányzati nyomásgyakorlásról tálalt ki a választás előtt, kirúgták.
Kozma Gábor, a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója is nyilatkozott a HVG-nek, elmondva, miként lehetetleníti el Mészáros Lőrinc és üzlettársa a biztosítási alkuszok piacát. Nem volt ennyire kemény Vida József, aki arról nyilatkozott, hogy Mészáros Lőrinc egy felkészült, okos szakember, majd a HVG-nek azt üzente, hogy a TV2 tényleges tulajdonosa nem Mészáros – ami azért is különösen szép, mert a tévé többségi tulajdonosa papíron épp ő maga. Mészáros bankjánál egyébként úgy döntöttek, idén nem lesz osztalék.
No és mi lesz a magyar focival? A következő szezontól a közvetítési díjakra az MLSZ már nyílt pályázatot írt ki, ami akár 30 százalékkal kevesebb bevételt hozhat, mint az MTVA eddigi túlárazott díja, és kifut a Szerencsejáték Zrt.-vel kötött szerződés is. Márpedig ez a két bevétel biztosítja most azt, hogy a klubok a valós piaci potenciálnál több pénzből gazdálkodjanak.

Dénes Ferenc sportközgazdász szerint 30 százalékos költségvetés-csökkenést még elbírnának a klubok, a szponzoráció piaca viszont gyenge lábakon áll – ez alól az Újpest lehet a kivétel, ha a Mol mögötte marad. Van az az opció, hogy külföldi tulajdonosokat hozzanak be, vagy saját nevelésű játékosok értékesítéséből próbáljanak megélni. De a szakértő még azt sem tartja kizártnak, hogy amatőr szerződések jöjjenek.
Közben pedig arról sem feledkezhetünk el, hogy a nemzetközi politika sem lett egyszerűbb. Az iráni háborút még mindig nem sikerült lezárni, és váratlanul megérkezett a hír, hogy a Kőolajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) harmadik legnagyobb termelője, az Egyesült Arab Emírségek kilép a kartellből.
A konfliktus a felszínre hozta az Emírségek és Szaúd-Arábia közti ellentéteket, miközben az Egyesült Államok jár a legjobban. Az OPEC gyengülésével ugyanis tovább erősödik az USA szerepe a nemzetközi olajpiacon, a Perzsa-öböl lebénulásával nő az amerikai olajexport. Kérdés, ez eléggé kompenzálja-e azt, hogy a geopolitikai befolyása, a külpolitikai tekintélye szavahihetősége viszont jócskán csökkent. De azt is egyre többen vetik fel, hogy a fosszilis energia fontossági súlya nem tartható, a napenergia pedig egyre jobb üzlet.
És ez még csak a háború, de eközben sokan az Egyesült Államok gazdaságát elnézve már azon aggodalmaskodnak, hogy a 2008-as világválság előzményeit idézik fel a radar alatt működő amerikai magánhitelezők.

A rendszeren megjelentek az első repedések, igaz, a magánhitelezői szektor kintlévőségei nem biztos, hogy akkora kockázatot jelentenek, mint amekkorát 2007-2008-ban a jelzáloghitelek fedezetével kibocsátott értékpapírok. Az viszont biztos, hogy a helyzettel kezdeni kell valamit.
Nyitókép: Magyar Péter és Gulyás Gergely az Országházban a Parlament alakuló ülését előkészítő tárgyalásokon április 17-én. Fotó: HVG / Veres Viktor