Négy évtizednyi munka, rendszeresen megfizetett adók és járulékok után érthető elvárás, hogy az állami nyugdíj kiszámítható megélhetést biztosítson. A nyugdíjazás pillanatában ez az elvárás még teljesülni is látszhat.
A Bankmonitor számítása szerint annak, aki 2026-ban negyvenévnyi bejelentett, végig átlagbéres munkaviszony után vonul nyugdíjba, megközelítőleg havi 389 440 forintos induló állami nyugdíja lehet.
Első hallásra ez az összeg nem feltétlenül tűnik alacsonynak. A 2026. májusi nettó mediánkereset 436 200 forint volt, vagyis a számított induló nyugdíj ettől mindössze 46 760 forinttal maradna el.
A valódi kockázat azonban nem feltétlenül a nyugdíjazás első hónapjában jelentkezik. Sokkal inkább az azt követő tíz, tizenöt vagy húsz év alatt, amikor az egyszer már megállapított nyugdíj és az aktív dolgozók bére eltérő pályára kerülhet.
Másfél évtized alatt 80-ról 49 százalékra
A Bankmonitor szakértői egy hipotetikus személy helyzetét vizsgálták meg, aki 2011-ben, 40 év szolgálati idővel és végig átlagkereset mellett vonult nyugdíjba.
A számítás szerint induló nyugdíjként 112 921 forintot kapott, miközben a nettó átlagkereset 141 151 forint volt. A nyugdíj tehát az akkori nettó átlagbér 80 százalékának felelt meg.
Az éves emelések hatására a nyugdíj 2025-re 238 213 forintra nőhetett. Ez nominálisan több mint kétszerese a 2011-es összegnek. Közben azonban a nettó átlagkereset 486 800 forintra emelkedett, így a vizsgált nyugdíj már csak annak 49 százalékát érte el.
A nyugdíjas tehát egyre több pénzt kapott, az aktív dolgozókhoz képest mégis folyamatosan lemaradt.
Bankmonitor
Miért nyílik ki a nyugdíjasolló?
Az újonnan megállapított nyugdíj összege a szolgálati időtől és a korábbi keresetektől függ. A régebbi béreket valorizációs szorzókkal igazítják a nyugdíjazást megelőző évek kereseti szintjéhez, ezért a friss nyugdíjakban részben megjelenik a korábbi béremelkedés.
Miután azonban az ellátást megállapították, annak emelése már nem követi automatikusan a keresetek változását. A nyugdíjakat főszabály szerint a várható inflációhoz igazítják. A 2026. januári emelés mértéke például 3,6 százalék volt.
Ha a bérek hosszabb távon az áraknál gyorsabban nőnek, az aktív dolgozók reáljövedelme emelkedik. A nyugdíj közben megőrzi a vásárlóerejét, de nem részesedik automatikusan a gazdasági és kereseti növekedésből. Évről évre 1-2 százalékpontnyi eltérés is elég ahhoz, hogy egy évtized alatt látványosan kinyíljon az olló.
Ez a mindennapokban nem feltétlenül azt jelenti, hogy a nyugdíjas egyre kevesebb kenyeret, gyógyszert vagy energiát tud megvásárolni. Ha az ellátása követi az inflációt, a korábbi fogyasztásának jelentős részét továbbra is fenntarthatja. Közben azonban, ha a bérek tartósan gyorsabban nőnek az áraknál, az aktív dolgozók életszínvonala fokozatosan emelkedik: több szolgáltatást vehetnek igénybe, korszerűbb eszközöket vásárolhatnak, és olyan kiadásokat is megengedhetnek maguknak, amelyek néhány évvel korábban még luxusnak számítottak. Ami először csak a magasabb jövedelműek számára elérhető, idővel a hétköznapi élet megszokott részévé válhat. A kizárólag inflációval emelt nyugdíj azonban ebből a fejlődésből nem részesedik automatikusan. Így a nyugdíjas akár meg is őrizheti korábbi életszínvonalát, miközben az aktív társadalomhoz képest egyre szűkebb anyagi mozgástérrel rendelkezik.
Segíthetne a vegyes indexálás
A lemaradást mérsékelhetné, ha a nyugdíjemeléseknél nemcsak az inflációt, hanem részben a keresetek növekedését is figyelembe vennék. A vegyes indexálás egyik ismert változata a Magyarországon korábban alkalmazott svájci indexálás volt.
Ez sem szüntetné meg feltétlenül a különbséget, de lassíthatná a nyugdíjak bérekhez viszonyított lemaradását. Ugyanakkor magasabb és kevésbé kiszámítható költségvetési kiadással járna, amelynek fedezetét nagyobb bevételből, más kiadások csökkentéséből vagy magasabb hiányból kellene előteremteni.
Az indexálás módja politikai és költségvetési döntés, amelyre a nyugdíj előtt állóknak nincs érdemi ráhatásuk. Arra azonban van, hogy mekkora saját megtakarítással érkeznek meg a nyugdíjas éveikbe.
Minél korábban kezd valaki félretenni, annál kisebb havi összegből építhet fel érdemi tartalékot. A saját megtakarítás nem helyettesíti az állami nyugdíjat, de csökkentheti annak kockázatát, hogy az időskori életszínvonal kizárólag a mindenkori nyugdíjszabályoktól függjön.
A Bankmonitor nyugdíj-megtakarítási kalkulátorával kiszámíthatja, hogy különböző havi befizetések mellett mekkora saját nyugdíj-kiegészítést építhet fel.
Nyitókép: AFP / Hans Lucas / Aline Morcillo
