A friss GDP-adat némi csalódást okozott – kommentálta Virovácz Péter, az ING vezető elemzője azt, hogy a magyar gazdaság a második negyedévben mindössze 0,4 százalékkal tudott nőni az év első három hónapjához képest. Szerinte ez az adat jelentősen elmarad a piaci konszenzustól, és annak fényében még keserűbb szájízt hagy maga után, hogy az első negyedéves pozitív meglepetés után felfokozottak voltak a várakozások.
https://hvg.hu/gazdasag/20260730_gdp-masodik-negyedev
Nos, úgy tűnik, hogy tényleg csak túl sok egyszeri pozitív hatás csapódott le egyszerre az első negyedévben
– fogalmazott az elemző.
Öröm ugyanakkor az ürömben szerinte, hogy immáron egyhuzamban az ötödik negyedéve bővül a magyar gazdaság, amire legutóbb 2022 őszén volt példa.
Összességében Virovácz szerint elsősorban nem a külső, hanem inkább a belső folyamatokból fakadhatott a – felfokozott piaci várakozásokhoz képesti – negatív meglepetés a GDP-adatokban.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője úgy fogalmazott, hogy „negyedéves alapon számítottunk lassulásra, de ennél kisebb mértékben, a prognózisunkban 0,6 százalékos többlet szerepelt. Ugyanakkor éves szinten az 1,7 százalékos tényadat megfelel a várakozásunknak”.
Virovácz szerint nem meglepő, hogy a szolgáltatások és az ipar tudta leginkább segíteni a magyar gazdaság teljesítményét, hiszen ugyanezt lehetett látni az első negyedévben is. Azzal kapcsolatban, hogy mezőgazdaság visszahúzta a GDP-adatot, úgy fogalmazott, hogy tekintettel arra, hogy kis súlyú ágazatról van szó, vélhetően a vártnál nagyobb mértékben esett össze az ágazati teljesítmény az aszály hatására, részben hozzájárulva a negatív meglepetéshez.
Németh azt emelte ki, hogy egyelőre nem lehet látni, hogy az ipar hozzáadott értéke pontosan mennyivel járult hozzá az élénküléshez. A magas reálbér-növekedés alapján várható volt, hogy a lakossági fogyasztás tovább bővült, ez pedig részben a szolgáltatási szektorban csapódott le. Az elmúlt hetek aszályos időjárása pedig előrevetítette, hogy az agrárium negatív eredményt produkálhat éves összevetésben.
Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője szerint rövid távon negatív növekedési kockázat a közel-keleti háború elhúzódásából, a brutálisnak ígérkező aszályból és a költségvetés kiadási oldalának esetleges csökkentéséből fakadhat. Szerinte kedvező, hogy sajtóhírek szerint az év második felében érdemben nőhet a hazai akkumulátorgyárak kapacitáskihasználtsága, köszönhetően az idén felfutó európai keresletnek. Jelentős felfelé mutató kockázatot hordoz az uniós források felszabadításának és lehívásának lehetősége. Nagyobb volumenben ez a következő évet érinti, de már az utolsó negyedévben éreztetheti hatását. Éppen ezért egyelőre fenntartják az idei évre vonatkozó 1,7%-os előrejelzésünket, felfelé mutató kockázatok mellett.
Az ING viszont módosította az idei évre vonatkozó GDP-előrejelzését: az eddigi 1,5 százalékos GDP-növekedés helyett immáron 1,9 százalékkal számolnak. Ugyanakkor Virovácz szerint a pozitív várakozás mégsem lehet teljesen felhőtlen a közel-keleti helyzet kiszámíthatatlansága miatt. Az egyre inkább elhúzódó iráni konfliktus növekvő valószínűséggel jelent egyre markánsabb veszélyt a külső keresletre az ellátási nehézségek és az energiaárak emelkedettsége miatt. A külső kereslet gyengélkedése, az ellátási láncok és az energiapiacot érintő sokkok így nem kecsegtetnek komolyabb pozitív változással az export oldaláról. Eközben az import esetében a fogyasztás és a beruházások erős importigénye ronthatja a nettó exportot. Így az idei év egészében a külkereskedelmi teljesítmény visszafoghatja a gazdasági növekedést – vélte a szakértő.
Németh szerint az év hátralévő részében a lakossági fogyasztás továbbra is segíti majd a növekedést. „Az egyik nagy kérdés, hogy a beruházásoknál lesz-e fordulat, azaz az elmúlt évek visszaesését követően ebben az évben látunk-e majd élénkülést. Ebből a szempontból pozitívum, hogy a vállalatok bizalmi indexe javult. Kockázatot jelent viszont a nemzetközi környezet, így például a német és az eurózóna gazdaságának visszafogott teljesítménye, illetve a sorra jelentkező geopolitikai feszültségek, mint az iráni konfliktus, és ezeknek az energiaárakra, ellátási láncokra gyakorolt költségnövelő hatása” – fogalmazott az elemző, aki a mostani kilátások alapján úgy látja, hogy 2026-ban összességében 1,7 százalékos lehet az éves GDP-növekedés, jövőre pedig gyorsulás jöhet, ez pedig 2,5 százalékos növekedést jelenthet majd.
Nyitókép: HVG / Veres Viktor
