„Egy jelentős külföldi látogatottságú nagyfesztivál évente tízmilliárd forinttal járul hozzá a GDP-hez, az adó- és járulékbefizetések 4,5 milliárd forinttal haladják meg a közkiadásokat, és a szervezők még területhasználati díjat is fizetnek a helyszínért. A hazai fesztiválpiac tehát nem teher, hanem befizető” – állapította meg a GKI Gazdaságkutató az elemzésében.
A fesztiválok közül a Sziget az egyetlen igazi exportrendezvény GKI által megkérdezett négy másik nagyfesztivál – a Campus, a Művészetek Völgye, a SZIN és a STRAND – külföldi látogatóinak aránya 1 és 8 százalék között alakul. A Szigetnél ez az arány eléri az 50 százalékot, 320 ezer látogatásból körülbelül 160 ezer egyedi jegybirtokos felével. A hazai fesztiválpiac devizabevételének döntő többsége egyetlen rendezvényhez kötődik. Ebből következik a GKI szerint a szakpolitikai tanulság: a szektor exportképességének erősítése közvetlen költségvetési érdek, mert a külföldi látogató minden kiadása többletbevétel.
Gyakorlott Sziget-látogatóként, és megunva, hogy „régen minden jobb volt”, mellékes helyett fő programmá tettük meg kedden a Jardin des Arts művészeti negyed show-it. És nem bántuk meg.
A hazai koncert- és fesztiválszektorról 2019-es adatokat ismertettek. A járvány előtti utolsó teljes évben több mint 7 millió jegyet adtak el, a nettó jegyárbevétel 2025-ös árszínvonalra átszámítva nagyjából 71 milliárd forint. A külföldi vendégek költése 28 milliárd forint, ami tisztán exportbevétel, olyan jövedelem, amely a rendezvények nélkül meg sem jelenne a magyar gazdaságban. Az áfabefizetés pedig önmagában 14 milliárd forintot jelent.
A Sziget éppen tart, szombatig lehet növelni a GDP-t a helyszínen.
A nagyszínpadon többek között Zara Larsson és Sombr látványos koncertje, a színházsátorban pedig a Recirquel rave-cirkusza kápráztatta el kedden a Sziget Fesztivál közönségét. Így látta a napot a HVG fotóriportere.
Fotó: HVG / Cabrera Martin