„Nekem ez a 17. éven Hatvanpusztán. 2010 előtt kezdtem el rajta dolgozni, és azt tudom mondani, hogy ez tisztára egy olyan vér és veríték dolog. És minden választás körül ez megy 2018 óta, amikor még csak az első épület készült el. Akkor még nem Hadházy, hanem Bodoky Tamás tolta az Átlátszóból. Most meg ennek a közepébe vágott bele a keresztállítás a Citadellán” – mondta Taraczky Dániel építész az Octogon építészeti magazinnak adott interjúban, amikor Orbán Viktor korábbi miniszterelnökhöz és családjához fűződő, a sajtóban is sokat taglalt építkezésről kérdezték.
Az interjú még márciusban jelent meg a magazin nyomtatott kiadásában, szerdán viszont online is teljes terjedelmében közzétették. A hosszú beszélgetés során szóba került Taraczky szabadkai származása, egyetemi és építészeti pályájának korai évei is, valamint az a két téma, amivel az elmúlt években a HVG is sokat foglalkozott: az Orbán-család hatvanpusztai birtoka, illetve a Citadella újratervezése.
https://hvg.hu/itthon/20260809_orban-viktor-szerb-trombitafesztivalon-szorakozik-vilagi-taraczky
Előbbi kapcsán a legutóbbi fejlemény, hogy május végén az építészt Magyar Építész Kamara Etikai-fegyelmi Bizottsága elmarasztalta az uradalom műemlék istállóépületeinek lebontása miatt. A testület megállapította, hogy Taraczky megsértette a jogszabályokat és az etikai kódex előírásait is a védett épületek lerombolásával. Az ügyben Hadházy Ákos volt ellenzéki képviselő tett panaszt korábban.
Az elsőfokú döntés értelmében – ami ellen Taraczky fellebezett – egy évig nem tervezhet, illetve 800 ezer forint pénzbírság, valamint 115 ezer forint eljárási költséget köteles megfizetni.
https://hvg.hu/kkv/20260615_hatvanpuszta-epitesze-taraczky-daniel-800-millio
A műemlékrombolásról a márciusi interjúban Taraczky azt mondta, számos fotója van, amin az építés előtti, illetve az építés közbeni állapot látható. Ezeken „látszik, hogy Hatvanpuszta egy romhalom volt, a műemléknek csak emléke. Ha nem csinálnak vele semmit, ott ma gereblyézni lehetne, és nem műemlékről beszélni.”
Az építész hosszan beszélt arról is, hogy a műemlékek hasznosítása nem feltétlen jelenti azt, hogy „minden egyes műemlékből múzeumot csinálok, és az államra hárítom azok felújításának és üzemeltetésének minden terhét”, hanem meg kell találni a módját, hogy a jelen korban hasznosítsák őket.
https://hvg.hu/360/20260319_hatvanpuszta-epitesze-rubik-erno-villa-1-3-milliard-citadella
Elmondása szerint megtehették volna, hogy leveszik a védettséget a műemlékről és „csinálnak, amit akarnak”, de ehelyett szerinte értékesebb, ha az eredeti tervek szerint, de a mai kornak megfelelő igényekkel próbálják meg visszaépíteni az egykori juhgazdaságot.
„Legyen benne lakás, könyvtár, feldolgozóüzem, vendégház, stb. Ugyanis még ha az eredeti állapotába is építek vissza mindent, akkor a ma hatályos állattartási szabályok szerint oda legfeljebb plüssbárányokat lehetne beterelni, nem élő állatokat. Minden franc megváltozott” – fogalmazott az építész, ezzel utalva arra, hogy a hivatalos verzió szerint Hatvanpusztán nem családi hacienda, hanem gazdaság épül, ahogy azt korábban Orbán Viktor, majd szűk egy hónappal később apja, a birtok tulajdonosa is elmondta.
https://hvg.hu/360/20250827_hvg-hatvanpusztai-mesek-orban-gyozo-fidesz-hadhazy
Erről Taraczky további információkat is megosztott, mondva, ő arra kapott megbízást, hogy tervezzen egy biofarmot és feldolgozó üzemet, szállásfunkcióval és lakóépülettel kiegészítve, ami nagyjából száz ember éves zöldség- és gyümölcsszükségletét hivatott majd ellátni helyi termeléssel, feldolgozással.
„Szóval szerintem az idősebb Orbán ott egy jó dolgot csinált. És én örülök, hogy részt vettem benne” – mondta, hozzátéve: itt soha nem az effektív építészeti munkáját vizsgálták vagy értékelték nyilvánosan, hanem az építkezés politikai vetületét.
Taraczky elméleti kérdéseket is feltesz az interjúban azzal kapcsolatban, hogy mi is a műemlékvédelem, meddig kell ragaszkodni az eredetihez és hol kell a mai kor igényeit figyelembe venni a hasznosíthatóság érdekében. „Érdemes azon is elgondolkodni, hogy mi valójában a műemlék? A faragott kő vagy a faragott követ létrehozó tudás, eszmeiség és mesterség, vagy mindkettő? Én az eszmeiséget vettem alapul, ugyanakkor felhasználva minden egyes eredeti követ, amit találtunk a helyszínen” – vonta le végül a konklúziót. Hozzátette: lehet azt mondani, hogy bátran nyúlt hozzá, ahogy tette ezt a Citadella esetében is.
„Meg lehet kérdezni, hogy szabad vagy tilos átvágni a falakat. Én átvágtam, és erre a munkámra is úgy tekintek, mint Hatvanpusztára: mindkettő halott hely volt, most élettel telt meg mind a kettő” – fogalmazott.
A Citadella felújításáról alábbi cikkünkben írtunk bővebben:
https://hvg.hu/360/20260407_megnyitott-foldbe-sullyesztett-uvegkockaval-atlathatova-tett-falak-feltoltott-udvar-igy-lett-a-komor-rideg-citadellabol-egy-izgalmas-kozpark
Az interjú teljes terjedelmében ide kattintva olvasható.
Elsőként a HVG mutatta be még részletesen, hogy az Orbán-családhoz köthető hatvanpusztai építkezés kifejezetten grandiózusnak ígérkezik, elkészülte után akár hetekig is bírják majd az ott tartózkodók a külvilágtól elzárva. Az építkezés az idei kampányban is előkerült, Hadházy Ákos akkor még független képviselőként, illetve képviselőjelöltként rendszeresen foglalkozott a témával, rendszeresen szervezett szafarikat is a környékre, miután kiderült, a közeli, Mészáros Lőrinchez köthető telepen zebrákat tartanak.
Hadházy számos, luxusról árulkodó képet is közzétett a még építés alatt álló „gazdaságról” a cserépkályháktól kezdve milliós fürdőkádakig. Decemerben pedig megszereztük az eredeti tervek listáját is, amiből kiderült, hogy a komornyiknak saját lakást, a főúri dolgozószobába pedig titkos lépcsőt terveztek:
https://hvg.hu/360/20251218_orban-csalad-hatvanpuszta-projektleiras-titkos-lepcso
Nyitóképünk illusztráció, fotó: HVG / Reviczky Zsolt
