A kormány által 2031-re ígért euróbevezetés nem lehetetlen, de de a jelenlegi költségvetési helyzetből kiindulva mindenképpen ambiciózus – írja Trippon Mariann, a CIB elemzője a G7-en megjelent írásában.
Az MNB jelenlegi 3 százalékos inflációs célja magasabb az EKB 2 százalékos céljánál, ezért a jegybank várhatóan legalább két lépcsőben fogja ezt lejjebb vinni. A CIB elemzője szerint első lépésként 2,5 százalékos cél jöhet.
A tartós 2 százalékos inflációhoz azonban lassabb bérdinamika és szolgáltatásinfláció, illetve szigorúbb monetáris politika kellhetne, ami visszafoghatná a gazdasági növekedést.
Az immár csak véleményezési jogkörrel rendelkező Költségvetési Tanács kockázatokat azonosított a Tisza pótköltségvetésében: a gazdasági növekedésre, a forintárfolyamra és egyes bevételi tételek teljesülésére vonatkozó prognózis túlontúl optimista. A költségvetési hiány GDP-arányosan 7,5 százalékra, pénzforgalmi szemléletben 7,2 ezer milliárd forintra nő. Utóbbi oka elsősorban az, hogy a kiolvasztott uniós (RRF) források utalásai csak év végén érkeznek meg, a kiadásokat a büdzsének meg kell előlegeznie.
A legnagyobb akadály a maastrichti kritériumok közül a költségvetési hiány: a módosított 2026-os büdzsé a GDP 7,5 százalékának megfelelő deficittel számol, ezt kellene 3 százalék alá vinni – ehhez nagyon fegyelmezett fiskális politikára van szükség az elemző szerint.
2031-es céldátummal a hiányt három év alatt 4,5 százalékponttal kellene csökkenteni, vagyis évente átlagosan 1,5 százalékponttal, miközben 2030 választási év lesz. Ebben segíthet, hogy a jelenlegi, GDP-arányosan 3,9 százalékos kamatkiadások 2029-re várhatóan 2,7-2,9 százalékra mérséklődhetnek – állítja Trippon.
Az elemző szerint mind a 2031-es, mind a 2033-as euróbevezetés mellett bőven vannak érvek, kérdés, érdemes-e ezért túl gyors költségvetési kiigazítást végrehajtani. Az euróbevezetésnek a felzárkózást kellene szolgálnia, miközben a magyar gazdaságnak jelentős strukturális reformokra és beruházásokra is szüksége van, így hosszú távon akár előnyös is lehet a későbbi bevezetés.
A piac számára viszont nem is annyira a pontos dátum, mint a hiteles menetrend a fontos, erre majd az ősszel megjelenő középtávú költségvetési tervből lehet majd következtetni – írja.
A mezőgazdaság, a szolgáltatószektor, de különösen a beruházások kellemetlen meglepetést okoztak a második negyedévben. A GDP az év egészét tekintve is 1,7 százalékkal bővülhet – a kormány a pótköltségvetést 2 százalékos növekedésre alapozta.
