A második negyedévben az ország GDP-je 1,7 százalékkal volt magasabb, mint 2025 azonos időszakában, az első negyedévhez képest pedig 0,5 százalékkal nőtt a gazdaság – közölte a KSH a részletes adatokat.
Ami az előző negyedévhez viszonyított 0,5 százalékos gazdasági növekedést illeti, termelési oldalon
a mezőgazdaság jelentősen (15,6 százalékkal) visszaesett, ami így a csekély súlya ellenére is érdemben visszafogta a gazdasági teljesítményt
– kommentálta az adatokat Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza.

A másik komolyabb negatív meglepetés az elemző szerint a szolgáltatószektor egészének gyenge teljesítménye volt. Az információ, kommunikáció területe a választási bumm után megint enyhén visszaesett, de az ingatlanügyletek területe is immáron tíz negyedéve zsugorodik. A csekély súlyú művészet, szórakoztatás szektor is csökkenő hozzáadott értéket mutatott a második negyedévben. Érdemi növekedést egyedül a pénzügyi, biztosítási tevékenység és a logisztika tudtak felmutatni.
A beruházások éves alapon mért 6,3 százalékos zuhanása aggasztó képest fest a gazdaság potenciális növekedéséről
– figyelmeztet Virovácz. Az export éves bázison végre bővülni tudott, de a tavalyi alacsony bázis mellett az import kiugró, 6,3 százalékos növekedést jelez. Mindezek alapján elmondható, hogy a vártnál gyengébb gazdasági teljesítmény mögött részben a beruházások váratlanul nagy összeomlása és a gazdasági teljesítményt jobban visszafogó negatív nettóexport-hatás áll.
https://hvg.hu/kkv/20260826_beruhazasok-2026-masodik-negyedev-visszaeses
Az ING Bank 2026-os gazdasági növekedésre vonatkozó legfrissebb prognózisa 1,7 százalékos növekedést jelez előre. Az év egészében a fogyasztás lehet a magyar gazdaság motorja, miközben a beruházások enyhe növekedést mutathatnak, ha az év végi beruházási statisztikákat képes lesz megtolni az uniós pénzáramlás. Eközben a nettó export érdemben visszafoghatja a GDP-bővülést, hiszen a harmadik negyedévben a paksi krízis biztosan negatívan hatott a külkereskedelmi egyenlegre.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza úgy ítélte meg, hogy a második negyedévben közepesen teljesített a magyar gazdaság: az elmúlt időszakban láttunk ennél bőven rosszabb, de azért jobb negyedéveket is. Az első félévi 1,7 százalékos növekedéshez valami hasonló várható az év egészére is. A harmadik negyedév eseményei (aszály, paksi leállás) mindenképpen nyomot hagynak, és az energiaárak emelkedése sem segít – állapította meg Regős Gábor.
Az 1,7 százalékos növekedési prognózis elmarad a kormányétól: a Pénzügyminisztérium a minap nyújtotta be a 2026-os költségvetés módosítását (a pótköltségvetést) az Országgyűlésnek, ezt 2 százalékos növekedésre alapozták.
A Költségvetési Tanács figyelmeztetett is értékelésében, hogy a növekedési prognózis túlontúl optimista. Szó se róla, 0,3 százalékpont eltérés nem (volna) katasztrófa, meg sem közelíti azokat a szakadékokat, amelyek az előző kormány prognózisai és a valóság között nyíltak rendre.