10 éve nem volt ilyen alacsony az infláció, bejött a legoptimistább várakozás
Utoljára 2016 novemberében mértek kisebb értéket, mint a júliusi 1,2 százalék. Nagyot csökkentek az élelmiszerárak, közben drágultak a szolgáltatások.
Pozitív meglepetésként értékelték az elemzők a kiábrándító júliusi kiskereskedelmi adatokat, amiket pénteken közölt a KSH. A 4,9 százalékos éves és 1 százalékos havi alapon tapasztalt, naptárhatással igazított forgalomnövekedés meghaladta a várakozásokat.
A részletes adatok szerint az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 2,2 százalékos volt a forgalomnövekedés, ezen belül
- az üzletek 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 3,6 százalékkal növekedett,
- az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké viszont 2,2 százalékkal csökkent.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalma 6,5 százalékkal nőtt tavaly júliushoz képest, ezen belül
- a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 9,2,
- a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk-üzletekben 5,9,
- a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 5,4,
- a bútor-, műszakicikk-üzletekben 5,2,
- az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 5,1 százalékkal nőtt a forgalom.
- A használtcikk-üzletekben ugyanakkor 4,1 százalékkal csökkent.
Ezeken kívül
- az üzemanyag-kiskereskedelem, 8,1,
- a csomagküldő és internetes kiskereskedelem 8,9,
- a kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és gépjárműalkatrész-üzletek nyers forgalma pedig 6 százalékkal nőtt.
A KSH szerint a magyarok által júliusban a boltokban elköltött összesen 1815 milliárd forintnak csaknem a fele, 48 százalék ment élelmiszerre, 16 százaléka pedig benzinre.
Várakozásokon felül
A forgalomnövekedés meghaladta a várakozásokat, jelezte Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője, aki szerint ők 3,9, az elemzői konszenzus pedig 4 százalékos bővülést várt. Az adatok szerinte összhangban vannak a fogyasztói bizalom javulásával, és a vártnál gyorsabb dezinflációból fakadó jelentősebb reálbér-növekedéssel. A bővülés beleillik a 2024 eleje óta javuló trendbe. A nem élelmiszer-kiskereskedelemben mutatkozó folyamatos bővülés is a háztartások költekezési kedvének javulását jelzi. Az elemző szerint
érdekes lesz látni, hogy az augusztusban tapasztalt energiakihívás megtöri-e ezt a javuló trendet.
Az ING elemzője, Virovácz Péter örömmel konstatálta hogy még az ő legoptimistább előrejelzésüket is felülmúlta a növekedés. Az elemző a hosszabb távú trendet figyelve megállapítja, hogy a júliusi kiskereskedelmi forgalom volumene 7,4 százalékkal haladta meg a 2021. évi havi átlagot, ami markáns elmozdulást jelent felfelé a fix bázisú indexben az elmúlt hónapok oldalazását követően.
Vagyis úgy néz ki, hogy a platózás talán csak egy átmeneti jelenség volt.
Az egyhavi bővülésének részleteit vizsgálva szerinte nem általános felpattanásról beszélhetünk, az élelmiszerüzletek forgalma havi alapon ugyanis ismételten stagnált. A nem élelmiszer jellegű üzletek esetében ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a könyv-, újság- és papíráru-üzletekben az előző havi kiugrás után korrekció következett, miközben nagy mértékben bővült a számítástechnikai és iparcikkeket árusító üzletek forgalma, amiben szerinte szerepet játszhatott a futball-világbajnoksághoz kapcsolódó elektronikai cikkek iránti kereslet is.
Az üzemanyag-forgalom havi alapon 3,5 százalékkal nőtt, ami részben az üzemanyagárak korábbi jelentősebb csökkenésével magyarázható. A háztartások emellett vélhetően a jövőbeni áremelkedéstől tartva előre hozhatták a tankolásokat, ami az augusztusi statisztikában akár negatív korrekciót is okozhat. Előre tekintve szerinte a másik elemző által is idézett tényezők továbbra is kedvező az alapot biztosítanak a fogyasztás tartós növekedése számára.
Amikor a rendelkezésre álló jövedelem növekedése találkozik az erős fogyasztói bizalommal, abból a historikus adatok alapján mindig jelentős fogyasztásbővülés adódik.
Lehet, hogy másra is költeni kezdenek a magyarok
Kétséges ugyanakkor, hogy a júliusi dinamika mennyire bizonyul tartósnak, hiszen korábban is láttunk példát arra, hogy a háztartások egy tartósabb növekedési időszakban végül a nagyobb mennyiség helyett a magasabb minőségű termékeket kezdték el vásárolni vagy éppen inkább élményekre költöttek többet. Ez utóbbi szerinte a szolgáltató szektornak jelenthet jó hírt, de összességében továbbra is a tartós fogyasztásbővülést támogatná.
Egyelőre minden jel arra utal, hogy 2026-ban is a háztartások tartják a hátukon a magyar gazdaságot a fogyasztásukkal, miközben a beruházások továbbra is küszködnek.
Részletezte a KSH, hogyan nőtt 1,7 százalékkal a magyar gazdaság, mielőtt beütött az energiaválság
Az elmúlt években mért számoknál szebb, de így sem kimondottan magas GDP-szám érkezett. Az ipar és a szolgáltatószektor jól húzta a gazdaságot, a nyári energiakrízis ezeken a számokon még csak alig látszik, de amit az aszályról mutat, az nem sok jót vetít előre.
Nyitókép: HVG / Reviczky Zsolt
