Az MNB-alelnök elmondta, hogyan lehet eurónk 2032-re
Kurali Zoltán MNB-alelnök szerint ehhez 2029-ben kellene megtenni az euróövezeti csatlakozás belépési szándéknyilatkozatát.
A legnagyobb akadályt az államháztartás súlyos helyzete jelenti, de az infláció féken tartása is fontos kritérium.
Magyarország legkorábban 2032-ben vezethetné be az eurót, amennyiben sikerül tartósan leszorítani a költségvetési hiányt, és 2029-ben belép az ERM II árfolyam-mechanizmusba – áll a Fitch Ratings kedden közzétett elemzésében.
A hitelminősítő szerint a legnagyobb akadályt az államháztartás helyzete jelenti: Magyarország ellen jelenleg is túlzottdeficit-eljárás folyik, és a költségvetési hiány az idén várhatóan eléri a GDP 7,5 százalékát.
A 2027-es költségvetés ugyanakkor már 4,9 százalékos hiánycéllal számol, az államadósság pedig 2026-2027-ben a GDP 78 százaléka alatt stabilizálódhat.
Kurali Zoltán MNB-alelnök szerint ehhez 2029-ben kellene megtenni az euróövezeti csatlakozás belépési szándéknyilatkozatát.
A többi kritérium a Fitch szerint várhatóan kevesebb nehézséget jelent majd, ám az infláció tartós csökkentése elengedhetetlen kritérium marad.
A forint erősödésének inflációmérséklő hatása várhatóan kifullad, miközben a gyors béremelkedés, a munkaerőhiány és a hatósági árak magas aránya továbbra is kockázatot jelent. Kedvező fejlemény viszont, hogy az MNB 2028 januárjától 3-ról 2,5 százalékra csökkenti inflációs célját, közelítve az Európai Központi Bank célkitűzéséhez – értékelt a szervezet.
A hitelminősítő úgy véli, az euró bevezetése Magyarország adósbesorolását is érdemben javítaná, mivel megszüntetné az árfolyamkockázatot, mérsékelné a finanszírozási költségeket és növelné a pénzügyi mozgásteret. Egy esetleges, már az euróbevezetést megelőző felminősítés azonban a költségvetési stabilizáció sikerétől és az intézményi hitelesség erősödésétől függ – tették hozzá.
A magyar gazdaság kilábalhat a többéves stagnálásból, de a növekedés tartóssága még kérdéses. Az euró bevezetése olcsóbb finanszírozást és nagyobb stabilitást hozhat, ám önmagában nem oldja meg a gazdaság problémáit. A piacok megelőlegezték a bizalmat Magyarországnak, de azt még meg is kell szolgálni – véli Kolozsi Pál Péter, a GKI szakmai igazgatója. Interjú.
Nyitókép: HVG / Fazekas István