Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Soron kívül vették napirendre az európai bankok szabályozásának kérdését az európai pénzügyminiszterek szerdai találkozójukon, ahol a hitelintézetek eddiginél is szigorúbb tartalékolási előírásairól tárgyaltak. A Basel III-as megállapodás tervezete szerint az európai hitelintézeteknek a jelenlegi szabályozásban előírt 2 százalék helyett 2019-ig 7 százalékra kellene növelniük a kockázatos eszközállományuk után elkülönített tőketartalékot, amelyet kedvező pénzügyi környezetben további 2,5 százalékkal kellene megtoldani - írta a BusinessWeek.
Amennyiben az újabb bankválság megelőzését célzó javaslatot elfogadják, a hatálya alá tartozó mintegy 8300 európai bank a következő években folytathatja eszközállománya leépítését, illetve a tőkebevonást, hogy a szigorodó szabályoknak eleget tehessen. A pénzügyminiszterek közti vita elsősorban az egyes tagországok rendelkezésére álló kiegészítő szabályok körül alakult ki - a britek vezetésével négy EU-tagállam (Egyesült Királyság, Svédország, Lengyelország és Csehország) saját jogán szeretné tovább szigorítani a tartalékolási előírásokat, hogy mindenáron elkerülhesse a 2008-as pénzügyi válság megismétlődését.
Az EU többsége nem támogatja a külön utas megoldásokat, elsősorban a közép-kelet-európai leányvállalatokkal rendelkező bankokra tekintettel. Brüsszel attól tart, hogy amennyiben az egyes tagországok tovább szigorítják a központi tartalékolási előírásokat, a nyugat-európai bankok válaszul kivonják a tőkét a feltörekvő piaci leányvállalataikból, hitelszűkét okozva ezzel a térségben.
A britek különvéleménye szerint azonban a most tárgyalt Basel III-as javaslat túl nagy engedményeket tesz a tartalékként felhasználható eszközök terén, így ahelyett, hogy szigorúbb szabályozási környezetet teremtene csak növeli a válság lehetőségét; ezt ellensúlyozva George Osborne azt javasolta, hogy a tagországok a 7 százalék feletti tartalékképzési előírásnál magasabb célt is előírhassanak. Kompromisszumos megoldást jelenthet a hollandok javaslata, miszerint a tagországok további 3 százalékponttal növelheti saját jogkörben az EU-s tartalékképzési előírást anélkül, hogy erre Brüsszeltől engedélyt kellene kérniük, mondván, ez még nem vezet végzetes piaci torzulásokhoz, ám elég védelmet biztosít az óvatosabb országoknak is.
