Soron kívül vették napirendre az európai bankok szabályozásának kérdését az európai pénzügyminiszterek szerdai találkozójukon, ahol a hitelintézetek  eddiginél is szigorúbb tartalékolási előírásairól tárgyaltak. A Basel III-as megállapodás tervezete szerint az európai hitelintézeteknek a jelenlegi szabályozásban előírt 2 százalék helyett 2019-ig 7 százalékra kellene növelniük a kockázatos eszközállományuk után elkülönített tőketartalékot, amelyet kedvező pénzügyi környezetben további 2,5 százalékkal kellene megtoldani - írta a BusinessWeek.

Amennyiben az újabb bankválság megelőzését célzó javaslatot elfogadják, a hatálya alá tartozó mintegy 8300 európai bank a következő években folytathatja eszközállománya leépítését, illetve a tőkebevonást, hogy a szigorodó szabályoknak eleget tehessen. A pénzügyminiszterek közti vita elsősorban az egyes tagországok rendelkezésére álló kiegészítő szabályok körül alakult ki - a britek vezetésével négy EU-tagállam (Egyesült Királyság, Svédország, Lengyelország és Csehország) saját jogán szeretné tovább szigorítani a tartalékolási előírásokat, hogy mindenáron elkerülhesse a 2008-as pénzügyi válság megismétlődését.

Az EU többsége nem támogatja a külön utas megoldásokat, elsősorban a közép-kelet-európai leányvállalatokkal rendelkező bankokra tekintettel. Brüsszel attól tart, hogy amennyiben az egyes tagországok tovább szigorítják a központi tartalékolási előírásokat, a nyugat-európai bankok válaszul kivonják a tőkét a feltörekvő piaci leányvállalataikból, hitelszűkét okozva ezzel a térségben.

A britek különvéleménye szerint azonban a most tárgyalt Basel III-as javaslat túl nagy engedményeket tesz a tartalékként felhasználható eszközök terén, így ahelyett, hogy szigorúbb szabályozási környezetet teremtene csak növeli a válság lehetőségét; ezt ellensúlyozva George Osborne azt javasolta, hogy a tagországok a 7 százalék feletti tartalékképzési előírásnál magasabb célt is előírhassanak. Kompromisszumos megoldást jelenthet a hollandok javaslata, miszerint a tagországok további 3 százalékponttal növelheti saját jogkörben az EU-s tartalékképzési előírást anélkül, hogy erre Brüsszeltől engedélyt kellene kérniük, mondván, ez még nem vezet végzetes piaci torzulásokhoz, ám elég védelmet biztosít az óvatosabb országoknak is.