Vajon milyen reális jövőképe lehet a nemzetgazdaság életében kitüntetett szerepű ágazatnak, a hazai építőiparnak, hozott-e mérhető változást 2010? Mire, milyen kormányzati szintű változtatásokra, új programokra számíthatnak az építésgazdaság résztvevői? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a nemrégiben megrendezett 3. Buildecon-Bautrend kerekasztal-megbeszélés a HVG székházában.

A számok

Gáspár Anna, a Buildecon senior advisora vitaindító bevezetőjében elmondta: a legutóbbi európai piaci áttekintés alapján lassúnak tekinthető az európai gazdasági kilábalás, 2010-ben szinte csak a romlás üteme mérséklődött, 8,8 százalékról 4,0 százalékra. Így nem meglepő az sem, hogy a hazai építőgazdaság helyzete, a 2009 utáni mélyrepüléssel, idén szeptemberig tovább folytatódott.

Jelenleg az építőipar különböző ágazatai átlagosan egyharmad-egyharmad arányban osztoznak a teljes építőipari palettán, a lakásépítés és felújítás 32,5 százalékot, a nem lakáscélú magasépítés és felújítás 35,8 százalékot, a mélyépítés és felújítás 31,7 százalékot tesz ki. A felmérésből hiányoznak az export adatok, ezt annak kis mértéke alapján csupán megbecsülni lehet, ez a Buildecon becslése szerint hozzávetőleg 10 százalék lehet. Az áttörést várhatóan azok az új kormányzati intézkedések hozzák majd meg, amelyekkel döntően a nem lakáscélú építéseket célozzák meg.

Európában mindenkit megviselt a válság, az építőipar teljesítménye a piac zsugorodásával csökkent, a visegrádi országok produktivitása jelenleg egyharmada az európai országokénak. 2010 mindenütt jelentősen rosszabb eredményt hozott, mint ahogy azt a szakemberek jósolták. A legnagyobb zuhanás – az európai országok adatainak megfelelően Magyarországon is – az új lakásépítés piacán történt. A hazai nagy, 500 millió forint feletti projektek száma is csökkent, a magánerőből épültek száma pedig kifejezetten látványos csökkenést hozott, amíg a kisebb munkák száma valamivel emelkedett.

Nem újdonság, a piac szereplői számára minden bizonnyal ismert tény: kevés a tervezés előtt, tervezés alatt álló munkák száma, a tervező irodáknak szinte napról napra fogy a tennivalója. Gáspár Anna ugyanakkor pozitívumként értékelte, hogy a felújítások száma nő, ami az Európára annyira jellemző, karakterisztikusan elöregedett épületállomány tekintetében szükséges és jó megoldás. Mindemellett az európai természetei katasztrófák Magyarországot sem kímélik, így a hazai építőiparnak a közművek, a csatornázottság, az árvizekre való felkészülés, a vízelvezetés megoldása kell, hogy prioritást élvezzen a jövőben.

Kétségbeejtő év, szkeptikusak vagyunk

Már 2010 is kétségbeejtőnek tekinthető a magyar építőipar életében, de úgy tűnik a válság nem érte el mélypontját, és jövőre sem számít jobb eredményre a szakma – folytatta Pintyőke Marcell, a KÉSZ Építő Zrt. kommunikációs és marketingigazgatója. Jellemző irányvonal, hogy a nagy cégek is mélyrepülésbe kezdtek, így magukkal rántották a sok kis, egyébként jellemzően jól teljesítő alvállalkozóikat. Ez várhatóan azt eredményezi, hogy lassan elfogy az a tömeg, amely minőségben tud teljesíteni. A hazai piac résztvevőinek pedig még számolni kell a jelenlévő multikkal is, amelyek számára egy-egy projekt könnyen megoldható ujjgyakorlat, addig a hazai társaságok életében egy ilyen munka elnyerése akár a túlélést is jelentheti – jelenthetné.

A hazai építőipari export mennyiségét, saját tapasztalataik alapján, az igazgató is 10 százalékra becsülte, mint mondta, nem véletlen ez az igazán alacsony szám, hiszen minden ország védi a saját piacát. Bízunk abban, mondta végül Pintyőke Marcell, hogy a magánberuházások területén komoly elmozdulást eredményeznek az új kormányzati döntések, hogy tetszhalál állapotból kitörve végre megmozdul a magyar gazdaság és ipar, de ezzel együtt szkeptikusak vagyunk és aggodalommal figyeljük a hazai építőipari cégek sorsát.

Az építési mutatók gazdaságiak is

A nemzetgazdaság számára stratégiai jelentőséggel bíró építőipar mutatói jellemzik az adott ország gazdasági állapotát – folytatta dr. Pálvölgyi Tamás, a Magyar Építőipari Szövetség (Méasz) ügyvezetője. Jelenleg a hazai GDP 6–9 százalékát az építőipar adja, közel 100 ezer építőipari vállalkozás működik. Hazánkban 4,2 millió lakást találunk, ezzel az adattal az európai középmezőnybe tartozunk, hozzátéve, hogy lakásaink általában kicsik, véglegesen elavultak, így a teljes lakásállomány 70 százalékban felújításra szorul.

A vidéki Kádár-kockának nevezett, jellemzően 100 négyzetméteres, négyzet alapú, sátortetős házak energiafelhasználása háromszor annyi, mint például egy lakótelepi lakásé, így ezek a házak a legkomolyabb környezetszennyezők – ezért ez a terület óriási változást igényel. Az építőipar helyzetének változását Pálvölgyi Tamás az építőipari bűnözés, a tartozási láncok felszámolásában, a közbizalom helyreállításában, az Új Széchenyi Terv programjaiban és az építőipari szakképzés fejlesztésében látja.

A magántőke segítség lehet

Az építőipar jelentős visszaesését erősítette meg Kamarás István, az Építőgép-forgalmazók és Bérbeadók Szövetsége (ÉBSZ) elnöke, a Volvo Építőgépek Hungária ügyvezető igazgatója is. Mint mondta, az építéshez szükséges gépek tekintetében 2005 volt a top év, ekkor 1200 gép fölött volt az éves eladásuk, azóta azonban az értékesítés folyamatos csökkenést mutat, 2009-ben egyharmadára, felére esett vissza a forgalom. Az ÉBSZ akkor még reménykedett, 2010 nem mutat rosszabb értékeket, de az adatok sajnos alulmúlták a várakozásokat. A szövetség az eddigi adatok tükrében épp ezért visszafogottan jósol: a 2015 előtti évekre csupán enyhe emelkedésre számít. Érdekes adatnak tekinthető, hogy Ausztriában a gépek eladása ötszöröse a hazai értékeknek (itt nagyon sok munkát gépesítéssel oldanak meg, amíg hazánkra inkább a kézi erő alkalmazása a jellemző), de még a ránk jobban hasonlító cseh piacon is 2,5-szer több gépet tudnak eladni, mint hazánkban. A gépek bérlésének lehetőségéről az igazgató elmondta: a hazai piac még nem áll készen erre, hiszen a gépeknek legalább 50 százalékos kihasználtsággal kellene ahhoz működniük, hogy a bérbe adás megérje.

Ezt az álláspontot erősítette meg Németh Edina, a HILTI marketing kommunikációs munkatársa is: bérelni annak éri meg, említette, akinek folyamatosan van munkája a piacon. A HILTI nyolc éve foglalkozik bérbeadással, 2009 azonban számukra is mélypontot jelentett, viszont 2010 a megszaporodott gépészeti szerelések miatt hozott trendfordulót, nőtt a bérleti piac. Úgy véli, az építőiparban a magántőke beáramlása hozhatja meg a sürgető változást, a piaci élénkülést.

Életciklusban kell gondolkodni

Amíg Angliában már öko city épül, tehát nem elégednek meg egy-egy épülettel, gondolva a klímaváltozásra, addig itthon még mindig nem tartósságban és életciklusban gondolkodunk, pedig a középületek, utak, hidak tekintetében hosszú távra kellene tervezni – tette hozzá Márta Irén, a Holcim Hungária Zrt. kommunikációs igazgatója. A klímaváltozás mellett, az árvízvédelem kérdését döntő fontosságúnak nevezte, a könnyűszerkezetű épületek helyett a jól szigetelt, „árvízbiztos” monolit épületek nyújtanak megoldást hosszú távra. A fenntartható épületekkel kapcsolatban Sándorfalvát említette, ahol már közel nullenergiás teljes hőcserélő rendszerrel működő négylakásos önkormányzati bérház épült – a cél az lenne, hogy a közeljövőben a lehető legfenntarthatóbb épületek épüljenek, s hogy ne csak egyes elemek alkalmazása, hanem azok komplexitása jelentse az energiahatékony működést.

A környezettudatos szemlélet támogatását erősítette Patzauer Gábor, a Fundamenta Lakáskassza Zrt. képviseletében, hozzátéve, bankjuk egy új jogszabályi változásnak köszönhetően a lakossági építkezéseket támogathatja, 2011 januárjától évi 40 milliárd forinttal. Ennek az összegnek a kihelyezésével azokat a projektet segítenék, amelyek esetében ez megéri. Már pedig hosszú távon a környezetkímélő, alacsony energiaráfordítást igénylő, fenntartható házak építése mindkét fél számára biztos jövőképet ad. Az energiahatékony felújíts támogatása az államnak minden befektetett forintjának 5–7-szeresét hozza vissza. A jelenlegi gondokat abban látja, hogy nem megfelelőek a szabványok, és nincs kellő hatalom a műszaki ellenőrök kezében.

Másfajta szemlélet, komplex gondolkodásmód

Az építőipar résztvevői számára óriási lehetőséget jelent, hogy a kormányzattal együttműködve, aktív párbeszédekben stratégiai kérdésekről is véleményt nyilváníthat – vette át a szót Bíró Marianna, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkatársa. A cél, a kivérzett magyar építőipar számára a hullámzásmentes környezet biztosítása, amely a komplex gondolkodásmód alkalmazásával, szemléletbeli és minőségbeli változással, valamint a magántőke beáramlásával érhető el. Nyilvánvaló módon, utóbbi akkor indulhat el, ha a beruházók több likvid tőkével rendelkeznek. A különböző adónemek csökkentésével, a kis adók megszüntetésével jelentősen több likvid tőke szabadul fel, mint eddig, az így felszabadult forrásokkal a beruházások technológiai fejlődése és a szakoktatás is támogatható. A jelenleg elérhető pályázatokból több van nyitva, az Új Széchenyi Terv az otthonteremtésnek és az energiahatékonyságnak ad prioritást. A magánemberek számára az egykulcsos, családi adózás bevezetése, valamint a lakástakarék-pénztári törvény változtatása – amely éppen előkészítés alatt áll – jelent megoldást. Az új rendszer másfajta szemléletet közvetít, előtakarékosságra ösztönöz, általa olyan építtetők megtalálása a cél, akik nemcsak felépíteni, de a későbbiek folyamán üzemeltetni is képesek lesznek otthonukat.

A komplex gondolkodásmód lényeges eleme, hogy az eddigi részleges felújítás helyett a teljes, összetett felújítást támogatja – az energiahatékonyság jegyében. Az épületenergetikai felújítási programban körülbelül évente százezer lakás egyenértékű felújítás válik lehetővé, a következő négy évben ez a szám 150–200 ezerre bővülhet – a gazdaság teljesítőképességének függvényében. Ez nem ígéret a kormány részéről, hanem jövőkép, amelyet szeretnénk megvalósítani – hangsúlyozta Bíró Marianna. A cél, hogy forrásátcsoportosításokkal először takarítsunk meg, azután pedig építkezzünk ezekből a megtakarításokból.

Majd hozzátette, Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára bejelentette, jövőre 80, négy év alatt 800 milliárd forinttal csökkentené a kormány a vállalkozók adminisztrációs terheit, emellett az adónemek számának drasztikus csökkentése is cél. Ez is jelentős segítség lehet az építőipari cégek számára.
Amennyiben a komplexitást sikerül a pályázatok nyelvén megfogalmazni, mindenképpen üdvözlendő, hogy a kormány mer nagyban gondolkodni – tette hozzá Pálvölgyi Tamás. Különösen azért, mert a felújítások területén kicsiben nem érdemes lépdelni, a jelentős, legalább 50 százalék feletti megtakarításnak van értelme.

A kerekasztal beszélgetés záró akkordjaként Gáspár Anna kihangsúlyozta: a komplex felújítási programok értelmét a lakossággal is meg kell értetni. A tájékoztatás ezért épp olyan fontos eleme a programnak, mint az hatékony munka. Ellenkező esetben félrecsúszhat a kormányzati kezdeményezés. S hogy más nemzetközi hírű szakemberek hogyan vélekednek az építőipar lehetséges mozgásteréről, a lehetséges kiutakról, az a Buildecon 70. Euroconstruct elnevezésű budapesti konferenciáján lesz megismerhető.

Szabó Bea