Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Hamis illúziók
„Igencsak jellemző, hogy a legnehezebb helyzetben lévő devizahitelesek elsősorban a külső segítségben bíznak, és hamis illúziókba ringatják magukat. Az árfolyamgát például nem elérhető a törlesztéssel 90 napnál hosszabb ideje csúszóknak, ahogyan az újabb és újabb fizetési haladék elérése sem reális alternatíva a számukra. Mindezek ellenére sokan alábecsülik azokat a megoldásokat, amelyek ugyan az ingatlan értékesítésével járnak, de sokak számára az egyetlen kiutat jelentik a hitelcsapdából, és egyben lehetőséget teremtenek az újrakezdésre” – véli a Csernok Miklós.
Alapvetően tájékozatlanok a devizahitelesek a fizetési nehézség esetén a helyzetük rendezését lehetővé tevő különféle megoldásokkal kapcsolatban – derül ki a Lakásfókusz ingatlanpiaci blog frissen ismertetett, lakóhely szerint reprezentatív felméréséből. Az 500 devizahiteles megkérdezésével végzett kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a megkérdezettek gyakorlatilag csak két „adósmentő” eszközt tudnak maguktól megnevezni: az árfolyamgátat, illetve a fizetési átütemezést a bankkal történő megállapodás alapján. E két megoldás említettsége a kutatás során együtt bő 40 százalékot tett ki, míg a többi megoldás közül egyiknek sem haladta meg az említettsége az 5 százalékot.
„Az úgynevezett intézményes megoldások kiemelkedően magas említettségét önmagában jó jelnek tekintjük, hiszen arra utal, hogy a devizahitelesek aktívan foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy miként tudnának helyzetükön javítani. Ezek a rövid-közép távra szóló megoldások mindenképpen alkalmasak arra, hogy az igénybevételükkel az adósok lélegzetvételnyi időhöz jussanak, ami alatt helyrehozhatják anyagi helyzetüket” – értékeli az eredményeket Csernok Miklós, a Lakásfókusz blog szakértője. Véleménye szerint mindemellett nem szabad megfeledkezniük az adósoknak arról, hogy olyan megoldásokon is gondolkozzanak, amelyek véglegesen rendezhetik a helyzetüket, ez a felmérés eredményei szerint ugyanis jelenleg nem jellemző rájuk.
Érdekes eltérések mutatkoztak a devizahitelesek által adott különböző válaszok között a lakóhelyük földrajzi elhelyezkedésének függvényében. Az Északkelet-Magyarországon élők például átlagot meghaladó mértékben érzik úgy, hogy nincs reális alternatíva a problémáik megoldására, ami mutatja, hogy ezen a környéken lehet a legégetőbb a bajba jutott devizahitelesek kérdése. A bankkal kötött fizetési átütemezésben a leginkább az Észak-Dunántúlon lakók bíztak, közel 25 százalékuk említette ezt a lehetőséget, míg az országos átlag 20 százalék volt, legkevésbé pedig Északkelet-Magyarországon, itt kevesebb mint 18 százalékuk említette meg ezt lehetséges megoldásként. Az árfolyamgátat, mint potenciális megoldást legnagyobb arányban Dél-Dunántúlon, Délkelet-Magyarországon, illetve a Közép-Magyarország régióban lakó devizahitelesek említették meg.
Összességében a válaszok alapján a fizetési gondokkal küzdő devizahitelesek elsősorban az állam segítségében bíznak, illetve abban, hogy a bankoktól további haladékot kaphatnak, szinte minimális, egy százalék alatti volt az olyan megoldások spontán említése, amelyekben komolyabb áldozatot kellene vállalnia az adósnak – például eladni a lakását, hogy kisebbe, vagy albérletbe költözzön. Az pedig, hogy a válaszadók 20 százaléka szerint nincs valós lehetőség a nehéz helyzetük megoldására, az általános elkeseredettség mellett azt is jelentheti, hogy az adósok egy része nem is próbál aktívan tájékozódni a rendelkezésre álló eszközök között.
