EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Tavaly az év első háromnegyed évében több mint 11,6 százalékkal növekedtek a termőföldárak, az FHB termőföldindexének nominális értéke a 2000-ben rögzített 100-hoz képest elérte a 255,6-ot - közölte az FHB Jelzálogbank szerdán.
A növekedés üteme némileg lassult a 2012-ben mért 13,2 százalékhoz képest, de összességében folytatódik az árak emelkedése. Az árak reálértelemben is nőttek, az indexérték 120,3-ról 132,9-re, 10,5 százalékkal nőtt.
Az FHB elemzése szerint a termőföldárak növekedése az új földtörvény kialakítása során ment végbe, és az annak életbelépése előtti megnövekedett keresletet tükrözi. A 2014-ben - több lépcsőben - életbe lépő földforgalmi törvény meghatározza a magyarországi termőföldpiacot.
Átmeneti kereslet élénkülés és ennek nyomán a korábbiaknál is nagyobb áremelkedés valószínűsíthető 2014 elején, amíg a korábbi szabályozás mellett lehet földet vásárolni. Középtávon összességében inkább stagnáló ár várható, drasztikus csökkenés vélhetően nem következik be a piacon, mivel a termőföld árak szoros összefüggést mutatnak a mezőgazdaság jövedelmezőségével.
A termőföld spekulatív jellegű, pusztán befektetési célú vásárlása, tartása az új földtörvény hatályba lépésével vélhetően vonzerejét veszíti az FHB szerint.
A 2012. évi adatok szerint minden megyében növekedett a termőföldár egy év alatt, és a megyék közötti jelentős különbségek továbbra is fennmaradtak. Észak-Magyarországon (Nógrádban, Hevesben, Borsodban) egy hektár termőföld átlagos ára kevesebb mint a fele a hajdú-bihari területekének.
A művelési ágak közül a legjelentősebb szántó átlagára jelentősen nőtt, átlagosan 823 ezer forintot kellett fizetni egy hektárért 2012-ben, míg 2011-ben 707 ezer forint volt a hektáronkénti ár.
A korábban a legdrágább Közép-Magyarországi régióban szinte alig változott az átlagos szántóár, míg Dél-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl és Dél-Alföld régiójában jelentősen, az országos átlagot meghaladóan emelkedett egy hektár ára. A Nyugat-Dunántúl több mint 1 millió forintos értéke volt a legmagasabb átlagár 2012-ben.
A 10 hektár alatti szántóterületek ára 825 ezer forint/hektárra nőtt, ugyanakkor a 10 hektárnál nagyobb területeknél erősebb volt az árnövekedés: 740 forintra emelkedett az előző évi 629 forintról. A tranzakciók zömét a 10 hektár alatti parcellaméretű szántóföldek adták, hasonlóan a korábbi évekhez. Csupán az adásvételek alig több mint 2,5 százaléka érintett 10 hektárnál nagyobb birtoktestet 2012-ben.
Az elemzés arra is kitér, hogy a termőföld műveléssel és támogatásokkal biztosíthat hozamot. A termőföld árának alapvető tényezője a termelésből származó jövedelem, ugyanakkor az Európai Uniótól kapott közvetlen, ám jelenleg átalakulóban lévő agrártámogatási rendszernek is jelentős szerepe van a mezőgazdasági jövedelemben.
A bevételek ötödét jelentik az Európai Uniótól kapott területalapú támogatások, 2012-ben meg is haladták ezt az arányt. A szántóért fizetett hektáronkéni eladási árban az éves támogatási összegek aránya meghaladja a 9 százalékot.
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Mit tartalmaz az ajánlás? Mely cégekre vonatkozik? Hogyan védi a vállalkozásokat?
Kedvező lehetőség a likviditás javítására feldolgozóipari vállalatok számára.
Elindult a Gigabit Magyarország program. Változtak a Nemzeti Bajnokok – Zöld és digitális átállást célzó egyműveletes kombinált Hitelprogram feltételei.
Eddig 12 település hozott rendeletet a helyi önazonosság védelmében, azonban mindössze egy olyan van, ahol a lakosságszám változása alapján ez indokolt lehet – és ott sem ez a probléma.
Mekkora felelősség nyomja a sportvezetők és a szülők vállát? Szakértőket kérdeztünk a témában.
Egy magánszemély tett feljelentést a rendőrségen, ennek nyomán indult meg az eljárás.