Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Háromezer éves asszír templomot robbantott fel az észak-iraki Kalhu romvárosában az Iszlám Állam – legalább is erről küldtek videót csütörtökön. Az ENSZ már szerdán megerősítette, hogy a romvárosról készült műholdas felvételeken kiterjedt pusztítás látható Nabú, a babiloni bölcsesség istenének templomának főbejáratánál.
Kalhu az időszámítás előtti XIII. században virágzó asszír város volt, melyet később az arabok Nimrudra kereszteltek át. Romjai 30 kilométerre délre fekszenek a mai Moszultól, amely 2014 júniusa óta az Iszlám Állam ellenőrzése alatt áll.
A videóból nem derült ki, mikor készült, és az eredetisége sem erősíthető meg független forrásból. A felvételen emellett az is látható, hogy a dzsihadisták bulldózerrel pusztítják el az úgynevezett Nergal-kaput, amely az ókori Ninive történelmi városfalának része volt a mai Moszulban.
A felvételen egy szakállas férfi arról beszél: a pusztítás a bálványimádást hivatott megakadályozni. A szélsőségesek minden olyan ábrázolást bálványimádásnak tekintenek, amely az iszlám előtti időkből származik, és az általuk képviselt radikális szunnita iszlámon kívül minden vallást eretnekségnek tekintenek.
Amellett, hogy Észak-Irakban római és asszír kori műemlékeket pusztítottak el, a szomszédos Szíria Palmüra nevű romvárosában is ősi templomokat és épületeket robbantottak fel korábban a szélsőségesek. Ugyanakkor feltételezik, hogy a terrorszervezet műkincsek eladásából is finanszírozza tevékenységét.
Az iraki hadsereg Ramádi év eleji visszafoglalását követően jelenleg Falludzsa felszabadításáért küzd, és szeretnék minél előbb Moszult is visszahódítani a terrorszervezettől.
Régészek szerint az Iszlám Állam az elmúlt két évben felbecsülhetetlen értékű műemlékeket pusztított el, sokszor az UNESCO Világörökség részét képező történelmi helyszíneken.
Újabb történelmi műemléket pusztított el az Iszlám ÁllamAz idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Kijött egy friss agrárminisztériumi rendeletmódosítás, amivel a Magyarországon élő, a vidéki üldöztetés elől városokba betelepülő fajt tanítanák móresre.
A próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég kezdettől ígér.
Bár a kormányinfón még azt mondta a kormányszóvivő, hogy nem ismeri Dopeman kiskorúak megerőszakolásáról szóló számát, most a Harcosok órájában nyilatkozott Orbán Viktor új legjobb barátjáról.