Már nem cikkeznek róluk, de még mindig szívnak a devizahitelesek

A Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) 2017-ről szóló jelentése szerint a kérelmek jelentős része még mindig a szerződések devizaalapúságához kapcsolódott. A legjelentősebb változás, hogy a korábbi évekkel ellentétben már nem ez teszi ki a legnagyobb szeletet, mivel 2016-hoz képest 717-tel kevesebb ügy volt. A PBT szerint ennek az az oka, hogy ekkorra lezajlott az törvényi elszámolás folyamata az érintett szolgáltatóknál, a jogorvoslati határidők is elteltek, és több mint két éve hatályban voltak már a „fair banki” szabályok.

Míg korábban a jelzáloghitelekkel kapcsolatos ügyek többsége azért indult, mert a devizaalapú jelzáloghitelek érvényességét a kérelmezők vitatták, mostanra a szerződések érvényessége tárgyában sokkal kevesebb kérelem érkezett. A PBT elé került jogvitákban a kérelmezők devizajóváírás esetén az általuk vártnál alacsonyabb összeg beérkezését, terhelés esetén az általuk vártnál magasabb összeg terhelését kifogásolták. Egyes esetekben a kérelmezők az őket ért veszteséget a pénzügyi szolgáltatók által felszámított magas díjaknak és költségeknek tulajdonították, holott a tranzakciók hátterében egyszeres vagy többszörös devizakonverzió történt, melynek során a fogyasztók árfolyamveszteséget szenvedtek el.

A jelzáloghitelekkel kapcsolatos kérelmek jelentős része tehát még most is a szerződések devizaalapúságához kapcsolódik, de mára már a tartozás összegének változását, a törlesztőrészlet megnövekedését, vagy annak okát sérelmezik. „A kérelmezők a korábban devizaalapú hitelek forintra váltását követően, a fennálló tőketartozásukat összevetették az alapszerződésben és egyéb banki igazolásban fellelhető és folyósított forintösszeggel, és minden esetben arra a megállapításra jutottak, hogy a tőketartozásuk nem csökkent, sőt a legtöbb esetben megnövekedett” – írta jelentésében a PBT.

Az Énpénzem szerint többen jelezték feléjük, hogy bár bankjuk elfogadta, hogy jogosultak lennének az eszközkezelős programra, jelentkezésüket végül mégis elutasították. A megnevezett bankok viszont egyértelműen tagadták, hogy ilyen ügy előfordult náluk. A PBT jelentése szerint ugyanakkor igenis akadtak ilyen panaszok, de mint írták, nincs jogszabályi tiltás, hogy a feltételek fennállása esetén a pénzügyi szolgáltató ne hozhatna üzleti alapú elutasító döntést. A PBT szerint a fizetéskönnyítési tárgyalások is igen nehézkesek lehettek, tőketartozás elengedése pedig csak „kivételes esetekben és ritkán volt lehetséges”.

2017-ben 690 lakáshiteles ügy indult, ebből 577-et bíráltak el érdemben, és 197 esetben zárult kedvezően, azaz egyezséggel, kötelezéssel, ajánlással vagy megegyezéssel.