Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A zöld hitel kiváló lehetőség az új építésű lakást vásárlók és az építkező számára, ám ez a támogatott finanszírozási forma a használt lakások áraira is hatással lesz. Mutatjuk, mi várható.
A zöld hitel egy futamidő végéig fix, legfeljebb 2,5 százalékos kamatozású lakáskölcsön, melyet új építésű lakás vásárlására, illetve lakóház építésére lehet felhasználni. A kölcsön maximális összege 70 millió forint, a futamidő pedig legfeljebb 25 év lehet.
A zöld hitel pénzügyi előnye jelentős: például egy 30 millió forintos lakáshitel törlesztőrészlete a zöld hitelt választva 159 ezer forint lenne 20 éven keresztül. Ugyanezt az összeget jelenleg piaci kamatozású lakáshitelként – 10 éves kamatperiódust választva – 176 ezer forintos törlesztőrészlettel lehetne felvenni. Vagyis összességében 4 millió forintot spórolhat a vevő a zöld hitel választásával.
Miért drágulnának a használt lakások a zöld hitel miatt?
A KSH adatai alapján látható, hogy a fővárosi használt és új lakások átlagára nagyjából együtt mozgott az elmúlt 13 évben. Ha csökken az új lakások ára, akkor a használt ingatlanok értéke is elindul lefelé, de áremelkedés esetén is hasonló mozgás figyelhető meg.
A 10 millió forint összegű csok bevezetésekor a használt lakások is jelentősen drágultak
Érdemes külön megvizsgálni a csok bevezetésének hatását. Különös tekintettel az új lakásokra igényelhető 10 millió forint összegű támogatásra. (Ekkora összegű csokot lehet igényelni 3 gyermek után új lakás vásárlására, valamint építésre.)
Azt várhatnánk, hogy ez a jelentős támogatás érdemben fogja növelni a lakásárakat: ezen belül pedig az új lakások értéke növekszik nagyobb mértékben, hiszen a támogatás összege ezen ingatlantípus esetében jelentősebb.
A lakásárak valóban érdemben emelkedtek ezen időszakban, ugyanakkor a két ingatlantípus közötti árkülönbség csökkent. 2015-ben a használt lakások négyzetméterára 290 ezer forint volt, ez egy év alatt 361 ezer forintra emelkedett, míg az új ingatlanok négyzetméterára ugyanezen időszak alatt 62 ezer forinttal nőtt.
Vagyis a múltban egy elsősorban az új lakásokat érintő támogatás bevezetésekor a használt lakások ára is jelentősen emelkedett. Sőt, az áremelkedés még nagyobb mértékű is volt ebben a szegmensben.
Természetesen más tényező is hathat a használt lakások árára
Az ingatlanpiacra a támogatásokon kívül számos egyéb tényező is hat. Ezek közül azonban van egy, ami most kifejezetten a használt lakások áremelkedését mérsékelhetné: a piaci lakáshiteleknél várható kamatemelkedés.
A jegybanki alapkamat és a pénzpiaci hozamkörnyezet emelkedésének hatására a piaci lakáshitelek kamata is elkezdett emelkedni. Várhatóan a folyamat tovább fog folytatódni: újabb kamatemelések jöhetnek az elkövetkező fél-egy évben a bankok részéről.
Ennek hatására egyes vevők már nem fognak tudni elegendő lakáshitelt felvenni, a csökkenő kereslet miatt pedig akár a használt lakásárak is mérséklődhetnének.
Azonban van még számos tényező – a magas infláció, az építőanyagok áremelkedése, a folyamatosan emelkedő átlagbér – ami mindeközben fűti a lakáspiacot. Ezek miatt a használt lakások árcsökkenésére sem lehet igazán számítani.
Ráadásul a használt lakást vásárlók a lakásárak emelkedése – vagy legalábbis stagnálása – mellett kell, hogy szembesüljenek a hitelek drágulásával. Vagyis számukra a gyors döntés életbevágó lehet: még a jelenlegi áron vegyenek ingatlant, azért, hogy a vásárláshoz szükséges lakáshitelt is még a jelenlegi kondíciók mellett tudják megigényelni.
Ez természetesen nem azt jelenti, hogy kapkodni kell. Egy rossz állapotú, vagy drágább lakás megvásárlásával ugyanis még mindig rosszabbul járhat a vevő, mint a törlesztőrészlet emelkedésével.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A tranzakciós illeték kiterjesztése jelentősen átalakíthatja a Revolut és más neobankok vállalati díjstruktúráját.
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2025. július 16. és 2025. augusztus 31. között.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A magyar vasút olyan, mint a magyar oktatás vagy az egészségügy: rendkívül elhivatott emberek hatalmas munkája kell ahhoz, hogy ellensúlyozzák, mennyire kevés pénzt ad az állam. Ami pénz a vasútra megy, az arra jó, hogy a menetrend ne nagyon romoljon, a legrosszabb kocsikat lecseréljék, na és hogy a Budapest–Belgrád vasút épüljön.
A további drágulást viszont visszafogja a bőséges kínálat.
A társaság jól fial Lázárnak – és csak neki.
Érdemes árnyékba húzódni.