Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Jelentősen nőtt fővároson kívüli lakóingatlanok iránti kereslet az utóbbi években: 2016 elejéhez képest 42–140 százalékkal emelkedett az érdeklődések száma. A rekordot 2021 januárja jelentette. Budapesten más forgatókönyv érvényesült, 2020 után csökkent a kereslet a 2016 elején látott szinthez képest – áll az ingatlan.com pénteki közleményében.
A portál elemzése szerint a magyarországi lakáspiacnak az utóbbi években támaszt nyújtott az állami lakástámogatási rendszer, vagyis a családi otthonteremtési kedvezmény, amelynek részesedése a használt lakások piacán növekedett. (Az ingatlan.com most a lakáspiaci kereslet alakulását vizsgálta 2016-ig visszamenőleg, a csok piaci szerepét is bemutatva.)
Túl az 1500 milliárdon
Az állami lakástámogatási rendszer, a családi otthonteremtési kedvezményt 2015 közepén vezették be, 2021 végéig 656 milliárd forinthoz jutott 206 ezer család. „A lakástámogatási rendszer a 2016-ban történt bővítéssel kapott nagyobb lendületet a legalább három gyermekkel új lakásba költözőknek nyújtott 10 milliós támogatással. Ezt követően a csok szinte minden évben új elemmel bővült. 2016-ban lett először ötszázalékos az új lakások áfája is, 2018-ban a kétgyermekesek számára is megnyílt az államilag támogatott lakáshitel lehetősége is.
2019-ben elindult a babaváró kölcsön és a falusi csok, 2021-től pedig a csokos vevők az illetékmentességen kívül az új lakások áfáját is visszaigényelhették.
Összességében a csok keretében a vissza nem térítendő és visszafizetendő támogatások összege 1533 milliárd forintot tett ki 2021 végéig” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Szerinte a csokos támogatások a legtöbb esetben a továbblépést segítették lakhatási szempontból, amihez a családok a meglévő otthonuk árát is beforgatták a következő vételárába. A csok folyamatos bővítésére azért is szükség volt, mert a támogatások hatását beárazta a piac, így valamelyest a dráguláshoz is hozzájárultak.
Túry Gergely
Az adatokból látható továbbá, hogy a lakosságarányos adatok alapján a rendszer indulása óta Győr-Moson-Sopron, valamint Pest megyében igényeltek a legtöbben csokos támogatást. Szintén nagy volt az érdeklődés Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok és Heves megyékben is. Érdekesség, hogy a csok elindulása óta gyermektelenül csak az igénylők 1,4 százaléka vállalta legalább három gyermek világrahozatalát. Balogh László szerint ez arra utal, hogy a bővülő támogatások mellett a családok reálisan mérték fel lehetőségeiket, és nem vállaltak teljesíthetetlen célokat.
Hogyan alakult a kereslet a fővárosban és azon kívül?
Balogh azt is ismertette, hogyan alakult a lakáspiaci kereslet a csok kibővítése után a budapesti és a fővároson kívüli lakáspiaci kereslet az következő években. A fővárosban 2017, 2018 és 2019 januárjában 20–32 százalékkal többen érdeklődtek az eladó új és használt lakások iránt, ezt követően azonban a 2016 eleji szint alatt volt a kereslet. „A fővárosban 2019-ben már olyan szintre emelkedtek az árak, ami miatt már kevesebb adásvétel történt, majd 2020-ban a járvány szintén visszafogta a keresletet, amely azóta a 2019-es szint alatt stabilizálódott. Ráadásul a szomszédunkban zajló háború és a lakáshitelek drágulása miatt jelentős keresletélénkülés idén nem várható Budapesten a korábbi évekhez képest” – fogalmazott Balogh László.
A fővároson kívüli lakáspiacon ezzel szemben más forgatókönyv érvényesült: minden év januárjában jelentős volt a keresletbővülés. Az egyik csúcs 2019 januárjában volt, akkor 120 százalékkal volt magasabb az érdeklődők száma, mint 2016 elején, az abszolút rekordot pedig 2021 januárjában született, amikor 140 százalékos növekedésről volt szó. Az idén is pluszban maradt a piac: 2022 januárjában 92 százalékkal nagyobb volt a kereslet, mint 2016 azonos időszakában.
