Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Budapesten egy év alatt 35 százalékkal, 175 ezer forintra nőtt az átlagos lakásbérleti díj, a megyeszékhelyek többségében pedig szintén kétszámjegyű volt az áremelkedés, a legtöbb helyen 10–30 százalék közötti. Az ország nyugati felében 120–135 ezer forintos, keleten 100–120 ezer forintos az átlagos havi bérleti díj – derül ki az ingatlan.com most közzétett összeállításából.
Ezzel egy időben a Rentingo.com is közzétette a saját becslését: az ő adatbázisuk szerint Budapesten 165 ezer forintos az átlagos albérletár, ami 15,4 százalékos növekedés egy év alatt, összességében pedig két éve nem volt ilyen drága a lakásbérlés a fővárosban. Akárhogy is számolunk, az biztos, hogy a 21 éves rekordon lévő inflációnál jobban drágulnak az albérletek.
A jelentős bérletidíj-emelkedés részben a kínálat nagy visszaesésével magyarázható. Tavaly ilyenkor majdnem 20 ezer kiadó lakást hirdettek, idén májusban alig több mint 10 ezer lakás közül lehetett válogatni,
az albérletkeresők ugyanis az elmúlt időszakban már lecsaptak a legolcsóbb ajánlatokra.
Emiatt a korábbi évekhez képest nehezebb helyzetben lesznek a most érettségiző és szeptembertől a felsőoktatásba tartó vagy munkába álló diákok, akik albérletben gondolkodnak.
Az ingatlan.com elemzése arra is kitér, hogy a kamatemelkedés az albérletpiacra is hatással van. Kevesebben vásárolnak majd lakáshitelből ingatlant, ez a lakásdrágulás ütemét visszafoghatja, emiatt viszont elbizonytalanodhatnak a befektetési céllal vásárlók. 2015 tavaszán Budapesten a lakáskiadásból elérhető hozam 8,77 százalék volt, a megyeszékhelyeken pedig meghaladta a 9 százalékot. A fővárosban most 4,75 százalék, a megyeszékhelyeken átlagosan 5,22 százalék a bérbeadásból várható bruttó hozam.
