Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A nagyobb városokba koncentrálná a lakásállományát az MR Közösségi Lakásalap, és úgy számol, hogy majdnem harmadával kevesebb állami támogatást fog kapni, mint eddig.
Egy év alatt 200 ingatlant adott el a Magyar Református Szeretetszolgálat és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat állami segítséggel létrehozott lakásalapja – mondta el a Népszavának Major Gábor, az alap egyik ügyvezetője. Az MR Közösségi Lakásalapot három éve azzal a céllal hozták létre, hogy egy fenntartható szociális lakhatási modellt lehessen működtetni, ehhez 6400 ingatlant kaptak, köztük sok olyat, amelyeknek a tulajdonosaira ráomlott a lakáshitelük, de az állam megvette a lakásukat, és bérlőként maradhattak ott.
Az eladásokat részben tudatos portfóliótisztítással magyarázza az alap: több, mint ezer településen vannak ingatlanjaik, a cél az, hogy a rossz állapotú, üres lakásoktól, megszabaduljanak, ezernél kevesebb településen, inkább a nagyobb helyeken legyen több inkább. Az értékesítésből 955 millió forint gyűlt össze, ezt új, jobb állapotú, budapesti vagy megyeszékhelyeken lévő ingatlanok vásárlására költötték. Ezeket már a korábbi 15 300 helyett 90 ezer forintos havi átlagos bérleti díjért adják ki. Megjelent ugyanis a bérlők között egy olyan réteg, amely ha nem is a mindennapi megélhetéséért küzd, de egy piaci alapú bérlést már túl sok volna nekik.
A lakásalap vezetői azt is elmondták a Népszavának: úgy számolnak, hogy az eddiginél 30 százalékkal kevesebb állami támogatást kaphatnak, bár az idei szerződést még nem írták alá.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Továbbra is egyértelmű, hogy a kárpátaljai Palágykomorócon elkövetett templomgyújtogatás hamis zászlós akció volt, s az is világos, hogy a magyar kormány reakciója ártott a kárpátaljai magyar közösségnek – mondta a HVG-nek Rácz András történész, Oroszország-szakértő.
Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója kudarcnak éli meg, hogy nem sikerült rendszerszintű változást létrehoznia.