Megjelent a kormány rendelete Rákosrendező kiemelt beruházássá nyilvánításáról a szerdai Magyar Közlönyben. A döntés értelmében csütörtöktől a területre a hagyományostól eltérő építési szabályok vonatkoznak, és a fejlesztéssel kapcsolatos ügyintézés is egyszerűbb és gyorsabb lesz.
Rákosrendezőt március végén vette meg hivatalosan a főváros, ekkor utalta át a vételár első részletét a Budapesti Közművek a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő számlájára.
A kormányrendelet szerint a sajátos beépítési szabályok és építési követelmények a következők:
- az épületek legmagasabb pontja legfeljebb 90 méter lehet;
- legalább 1000 négyzetméteres telkeket lehet kialakítani;
- az építési hely az érintett ingatlanok teljes területe;
- a felülépített területen a többszintű területhasználat megengedett;
- a szintterületi mutatók értéke nem korlátozott;
- a beépítési sűrűség nem korlátozott;
- a telkek terepszint alatti és terepszint feletti legnagyobb beépítettsége 100 százalék;
- a területen elhelyezhető lakó, iroda, igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szállás jellegű, egészségügyi, szociális, óvoda, bölcsőde, oktatási, nevelési, kulturális, közösségi szórakoztató, sport, szabadidő, rekreációs, hitéleti, kézműipari, nem üzemi technológiájú kutatás-fejlesztés, parkolóház, közösségi közlekedést kiszolgáló, a terület működéséhez és működtetéséhez szükséges egyéb rendeltetések, önálló rendeltetési egységek, infrastrukturális épületek, geotermikus erőmű.
Továbbá
- a beruházással összefüggésben megvalósuló építmények között nem kell telepítési távolságot tartani;
- az építmények a telekhatárokon is csatlakozhatnak egymáshoz, valamint a telkek egymással közös telekhatárán átnyúló módon is elhelyezhető építményrész;
- az átnyúló épületek helyiségei valamennyi szinten összenyithatók;
- a kialakítandó parkolóhelyek száma nem korlátozott.
A rendeletből az is kiderült, hogy a kiemelt beruházás koordinálására Sára Botond budapesti főispánt jelölték ki.
Rákosrendező kiemelt beruházássá nyilvánításáról már május végén megjelent a rendelettervezet a kormány honlapján. A döntés alapvetően kedvező, hiszen azt jelzi, hogy a kormány teljesíti a szerződéses kötelezettségeit, a kiemeltté nyilvánítás az adásvételi dokumentumokban vállalt állami feladat. Ám ez a legrosszabbkor jön a fővárosnak, amely a szolidaritási adó állami inkasszója miatt amúgy is súlyos pénzügyi zavarba került.
Karácsony Gergely főpolgármester a tervezetre reagálva közölte: „Miközben küzdünk Budapest pénzügyi túléléséért, nem adjuk fel a küzdelmet a város hosszú távú jövője érdekében sem.” Vitézy Dávid, a Podmaniczky-frakció vezetője ugyanakkor jelezte: a tervezett lépés arról szól, hogy minél előbb esedékessé váljon a 18 milliárdos vételár-részlet, mert „így a kormány előbbre tudja hozni Budapest csődjét – amit persze elsődlegesen a megemelt és inkasszózott szolidaritási hozzájárulás okoz.”
