Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Az állam 10 milliárdos inkasszója miatt pénzügyi zavarba került fővárosnak más se hiányzott, minthogy a vártnál előbb ki kelljen fizetnie a rákosrendezői telek árának újabb, 18 milliárdos részletét. A kormányzati kiemeltté nyilvánítás rosszkor jött.
Kiemeltté nyilvánítaná a kormány a főváros által megvásárolt rákosrendezői telek területén tervezett beruházást, erről a Lázár János építési és közlekedési miniszter által előkészített rendelet-tervezet pénteken jelent meg a kormány honlapján, és hamarosan hatályba is léphet.
Ez alapvetően jó hír, hiszen azt jelzi, hogy a kormány teljesíti a szerződéses kötelezettségeit, a kiemeltté nyilvánítás az adásvételi dokumentumokban vállalt állami feladat. Ám ez a jó hír a legrosszabbkor jöhet a fővárosnak, amely a szolidaritási adó állami inkasszója miatt amúgy is súlyos pénzügyi zavarba került.
A kiemelt projektté nyilvánítás viszont egy újabb lépés afelé, hogy a szerződés szerinti jogi akadályok elháruljanak a beruházás elől. Ha ez bekövetkezik, az újabb fordulópont a megállapodás alapján, és esedékessé válik az újabb vételár-részlet megfizetése:
ez azt jelenti, hogy a pénzzavarban lévő fővárosnak a vártnál jóval hamarabb kellene előteremtenie 18 milliárd forintot, ha Karácsony Gergely folytatni akarja a projektet.
Karácsony Gergely már kommentálta a lépést, bár a közelgő fizetési kötelezettségről nem írt. Annyit közölt: „Miközben küzdünk Budapest pénzügyi túléléséért, nem adjuk fel a küzdelmet a város hosszú távú jövője érdekében sem.” Hozzátette:
Budapest élni akar, nem csak túlélni. Márpedig a jövő Budapestje a Rákosrendezőn és az ahhoz hasonló alulhasznosított rozsdaövezetekben dől el.”
Értékelte a helyzetet Vitézy Dávid, a Podmaniczky-frakció vezetője, aki már borúlátóbb volt, amikor azt írta: „egyik kezével a kormány épp csődbe viszi Budapestet, másik kezével pedig segíteni akar fejleszteni a tőle megszerzett Rákosrendezőt – ez túl szép, hogy igaz legyen.”
Vizézy jelezte: a tervezett lépés arról szól, hogy minél előbb esedékessé váljon a 18 milliárdos vételár-részlet, mert „így a kormány előbbre tudja hozni Budapest csődjét – amit persze elsődlegesen a megemelt és inkasszózott szolidaritási hozzájárulás okoz.”
Szentkirályi Alexandra, a Fidesz-frakció vezetője feltette a kérdést: a 18 milliárdot „mégis mi a fenéből fogja kifizetni a csődben lévő főváros?” Úgy vélte, „ha nem terveznek 50 milliárdos törvénytelen lyukat a költségvetésbe majd veszik meg ugyanennyiért a rákosrendezői szeméttelepet, most nem tartanánk itt.”
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A vállalkozások számára egyre vonzóbb lehetőség saját célra villamos energiát termelni, különösen a napenergia hasznosítása révén.
A forint jelentős árfolyamingadozása érdemben megnehezíti az olyan beruházások finanszírozását, amelyek importhányadot tartalmaznak.
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?