Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
A magyarok tavaly átlagosan 139 eurót (körülbelül 40 ezer forint) költöttek lakásfelújításra, jóval többet, mint a régió többi országaiban – derült ki a Masterplast tanulmányából. A cég szerint ez azért is jó jel, mert általános trend, hogy azokban az országokban, ahol a felújítási munkálatok nagyobb arányt képviselnek az építőipar teljesítményében, várhatóan a talpra állás is könnyebben zajlik majd.
Az első osztályú ingatlanok értékének és a befektetési piacok forgalmának fellendülése 2009 második felében jó hatással volt az európai hitelpiacokra – derül ki a CB Richard Ellisnek (CBRE) legfrissebb tőkepiaci elemzéséből.
A hitelpiac központi szabályozása uralta 2009-et a pénzügyi szektorban. A számos intézkedés között a nehéz helyzetbe került lakáshitelesek megsegítését célzók voltak előtérben, de a hitelintézetek működésének regulázása is metörtént. Idén hatályba lép a hitelfelvételek drasztikus központi szigorítása, amelynek következtében a lakosság egy része kiszorul a hitelezhetőségi körből, ugyanakor az egyre csökkenő kamatok mellett tovább terjednek a piaci alapú forinthitelek is.
Az elmúlt 11 évben tavaly volt a legalacsonyabb a lakásépítési kedv: az új építési engedélyek száma a 35,3 százalékkal maradt el 2008-astól, míg a használatba vett lakások száma 11,3 százalékkal csökkent. A második félévi visszaesés volt a legerőteljesebb: a használatba vett lakások száma a 2008 második félévinek csak a háromnegyedét tette ki, az új lakásépítési engedélyeké pedig alig több mint a felét – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A világ vezető nagyvárosaiban eddig nem tapasztalt mértékben esett vissza tavaly az irodaterületek iránti kereslet, ami jelentősen hozzájárult a prémium kategóriás irodák esetében 2003 óta először bekövetkezett globális bérletidíj-csökkenéshez.