Benito Mussolininek két évtized állt rendelkezésére Olaszország átépítésére, és ezt az alkalmat ugyanolyan lelkesen ragadta meg, mint Hitler. Aligha akad olyan város, amelyen ne hagyott volna nyomot a fasiszta időszak. Építészei alakították ki az ország modern infrastruktúráját: az új vasútállomásokat, postahivatalokat, bíróságokat, egyetemeket, gyárakat, szanatóriumokat.

A 20. század egyik kiemelkedő épülete a comói Casa Del Fascio, az épület ideológiai felhangjai ugyanolyan erősek, mint Hitler udvari építészeinek alkotásai, ugyanakkor finoman kimunkált, fantáziadús építészeti megoldásokkal használja ki a teret. Anélkül dicsőíti a feketeingesek mozgalmát, hogy a gigantikus méretekkel való megfélemlítéssel élne – írja Deyan Sudjic délszláv származású brit építész, aki Épületkomplexus című művében mutatta be a hírhedt diktátorok és az építészet kapcsolatát. A könyvet a HVG Kiadó jelentette meg.

Mussolini uralkodása alatt minden olasz városban megtervezték a pártközpont épületét és a tömegek számára rendezett , a fasizmust dicsőítő kiállításokat. Versenypályázatot nyújtottak be Mussolini római palotájának megtervezésére is. A diktátor egyszerre tetszelgett a birodalom örököse, az „új Augustus”, illetve a nagy modernizátor szerepében. Lebontatta a város egyes részeit, hogy megfelelő környezetbe helyezze Augustus mauzóleumát.

Sorozatunk előző részei:

Szaddám Husszein és a bagdadi paloták

Adolf Hitler és a kancellária

Sztálin-barokk Moszkvában 

Mussolini átalakíttatta a Forum Romanumot, a Colosseum egy részét és a Capitoliumot, sőt, a közelben a fasiszta párt számára egy központi palotát is akart, a Palazzo de Littorot. Végül ebből nem lett semmi , mert meggondolta magát, s helyette a Foro Mussolini-t építtette meg a város északi részén.

Volt még egy nagyravágyó terve, az EUR (Eusposiziona Universale di Roma), amely a Foro Mussolini ellenpontozására jött volna létre. A háború miatt ennek csak kis része valósult meg. Felépült viszont az úgynevezett Négyszögletű Colosseum, az Itáliai Civilizáció Palotája, amelynek formavilága rendkívül egyszerű, markánssá teszi a tömör, szilárd anyag és az üres tér kontrasztja által teremtett feszültség – festi le az épületet a brit építész.