Az új törvény csökkentené az állam, és növelné a társadalmi szervezetek szerepét a sportban. A sportszervezeteknek és -szövetségeknek működési költségeik fedezetét alapvetően maguknak kell előteremteniük, az állam csak kiegészítő támogatást adhat, kivéve az iskolai testnevelést.
A látványsportokat az állam sportbarát jogi környezet kialakításával segíti, azonban az önmagukat eltartani képtelen, de nemzeti értéket jelentő sportok fenntartásában továbbra is döntő szerepet vállal, például közvetlen támogatással. A szakszövetségek működési támogatásának mértékéről - meghatározott normatíva alapján - a Nemzeti Sportszövetség dönt, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium többletjogai megszűnnek.
A sportcélú költségvetés 2004-ben 16 plusz 4,6 milliárd forint lesz - utóbbi összeg a Budapest Sportaréna építésére felvett hitel törlesztése -, idén ez 13 milliárd volt. A Magyar Olimpiai Bizottság továbbra is jelentős összeget kap, míg az athéni ötkarikás játékokra való felkészülésre idén 1,2, jövőre 1,9 milliárdot költ az állam. Tornatermi építési program is indul 6 milliárd forintért.
A vagyoni értékű jogok (pl. közvetítési jog) tulajdonosa a sportoló, illetve a sportszervezet. A szakszövetség ezt magához veheti a bajnokság kiírásakor, de akkor ellenértéket kell fizetnie. A törvény szerint a Nemzeti Sporttanács lesz a magyar sport stratégiai tervező, koordináló szerve. A törvény érinti a sportrendezvények biztonságát is, ezek szerint az állam a felelős a kiemelt kockázattal járó események biztosításáért. Az egyetlen nyitott kérdés ennek pontos finanszírozása, erre még a törvény elfogadása előtt kell megoldást találni. (MTI)