Tetszett a cikk?

Közel hetven fős tömeg tüntet a Fővárosi Ítélőtábla épülete előtt ifjabb Hegedűs Lóránt mellett, akinek a közösség elleni izgatás vádja miatt tavaly indított büntetőperének másodfokú tárgyalása folyik. A hvg.hu tudósítója szerint a tüntetők – köztük síró asszonyok - szórólapokat osztogattak, amelyeken Hegedűs a bíróság által első fokon kirekesztőnek ítélt írása volt olvasható.

A tüntetés tíz óra tájban békés keretek között folyt, a résztvevők látszólag nem jutottak be az épületbe – jelentette tudósítónk. A Hegedűs írását tartalmazó röpcádulákon a cikk szövege mellett egyéb információk is megtalálhatók voltak: például egy izraeli irányítású cégcsoport belvárosi ingatlan- és bevásárlóközpont-befektetéseit ábrázoló térkép. A békés tüntetők jelenleg az egész Markó utcai parkolót elfoglalják a bíróság épülete előtt – számolt be a Havaria Press. A tüntetők kisebb szópárbajba is keveredtek az épületet őrző kormányőrökkel, tettlegességre a jelentés szerint nem került sor a tüntetők és az őrök között.
Ifjabb Hegedűs Loránt 2001 nyarán még országgyűlési képviselőként, a MIÉP alelnökeként írta a párt Ébresztő című XVI. kerületi lapjában a Keresztyén Magyar Állam című írást – emlékeztet az MTI összeállítása. A Fővárosi Bíróság tavaly decemberben nem jogerősen kimondta, hogy az írás alkalmas a gyűlöletkeltésére, és ezzel a szerzőnek is tisztában kellett lennie. A cikk használja többek között a "galíciai jöttmentek hada" fordulatot és egy helyütt úgy fogalmaz: "Rekeszd ki őket! mert ha nem teszed meg, ők teszik meg veled!"
A Fővárosi Bíróság Hegedűst első fokon egy év hat hónap, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte közösség elleni izgatás miatt. A bíróság szóbeli indoklásában visszautasította azt a vádlotti védekezést, hogy a szerző nem fizikai, hanem csak szellemi értelemben szólt a kirekesztésről, csak abban az értelemben, hogy nem vállalja valakikkel a közösséget. Az elsőfokú bíróság ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy aki egy kicsit is ismeri a történelmet, annak eszébe kell hogy jussanak a kirekesztés olyan formái, mint például az 1939-es és 1942-es magyarországi zsidótörvények. A szerzőnek tehát tisztában kellett lennie azzal, hogy írása gyűlöletre uszít. A bíróság nyomatékos súlyosbító körülményként értékelte, hogy a vádlott református lelkész, a cikk írásakor pedig országgyűlési képviselő volt.
Az ügyész tavaly decemberben tudomásul vette az elsőfokú ítéletet, a vádlottak és védőik azonban bűncselekmény hiányában felmentésért fellebbeztek. Így került a büntetőügy másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblára. Az elsőfokú tárgyalás népes hallgatósága az ítélethirdetést követően "Nincs igazság! Hajrá magyarok! Zsidóké az ország!" felkiáltásokkal vonult ki a Fővárosi Bíróság nagytereméből.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!