A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény alapján "a bemutatni kívánt szervezetek hivatásos személyi körébe tartozók neve, beosztása, illetve más - a cél eléréséhez szükséges - adata engedélyük, vagy hozzátartozóik engedélye nélkül közzétehető (volna)" - írja Péterfalvi Attila az interneten nyilvánosságra hozott közleményében az elmúlt rendszerben az állambiztonsági szolgálatokkal együttműködők személyes adatainak nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban.

Közli: azonban elkerülendő az, hogy "jogalkalmazóként visszaható hatályt adjunk e szabálynak és e tekintetben az alkotmányos értékrend szempontjait alkalmazzuk nem jogállami időszakra".

Péterfalvi Attila szerint ha törvény másként nem rendelkezik, a személyes adatot tartalmazó levéltári anyag az érintett halálozási évét követő harminc év után válik bárki számára kutathatóvá. A védelmi idő, ha a halálozás éve nem ismert, az érintett születéstől számított kilencven év, ha pedig a születés és a halálozás időpontja sem ismert, a levéltári anyag keletkezésétől számított hatvan év.

A kutatónak írásos nyilatkozatban vállalnia kell, hogy a megismert és kigyűjtött személyes adatokat az adatvédelmi törvényben meghatározott módon kezeli és használja fel, továbbá az írásos nyilatkozatban meg kell jelölnie az adatkezelés helyét.

Az adatvédelmi törvény előírja, hogy a tudományos kutatást végző szerv vagy személy személyes adatot csak akkor hozhat nyilvánosságra, ha az érintett abba beleegyezett, vagy az a történelmi eseményekről folytatott kutatások eredményeinek bemutatásához szükséges.

"Amennyiben tehát a történeti tudományok szakmai szabályai szerint szükséges - adott esetben - egy állami szerv nevében eljáró, hatáskörét gyakorló személyek adatának közzététele, úgy azt a történész a fenti szabály alkalmazásával, a visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmának megsértése nélkül is megteheti" - írja Péterfalvi Attila. Hozzáteszi: ugyancsak közzétehetők természetesen - a célhoz kötött adatkezelés szabályainak figyelembe vételével - a korábban jogszerűen nyilvánosságra hozott adatok, például korabeli újságok, kiadványok.

Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló törvény alapján nem kell anonimizálni - és bárki nyilvánosságra hozhatja - azokat az adatokat, amelyeket nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló rendezvényeken közszereplésekkel kapcsolatban rögzítettek, amelyeket már jogszerűen nyilvánosságra hoztak, amelyek a közszereplő hivatásos alkalmazott, a közszereplő operatív kapcsolat és a közszereplő hálózati személyek azonosításához szükségesek, valamint amelyek megismeréséhez az érintett írásban hozzájárult. A közszereplő fogalmát e törvény megfogalmazása szerint kell alkalmazni - írja. Hozzáteszi: nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a célhoz kötött adatkezelést.

Az adatvédelmi biztos szerint ettől eltérően kell megítélni azokat az eseteket, amikor az érintett személy nem közszereplő és nem hivatásos alkalmazottként segítette az állambiztonsági szolgálatok munkáját. Az ő esetükben a hivatkozott törvények nem teszik lehetővé a sui generis (egyedi) nyilvánosságra hozatalt - írja Péterfalvi.

Mindezeken felül elsődlegesen kell figyelemmel lenni arra, hogy az elnyomó szervek áldozatainak és a harmadik személyeknek személyes adatai teljes egészében az Alkotmányban és az adatvédelmi törvényben meghatározott védelem alatt állnak.

"Nem tartom kívánatosnak az un. 'listázást', megjegyzem, hogy az egyén múltbeli szerepének megismerésére egy tanulmány, történeti kutatások eredményét bemutató mű lehet alkalmas, míg csupán nevének szerepeltetése egy szikár tartalmú listán nem teszi lehetővé tevékenységének árnyaltabb megismerését, így különösen alkalmas lehet személyiségi jogainak megsértésére" - írja.

Megjegyzi: ha a személyes adatok védelméről szóló törvényi rendelkezések megsértésével az érintettet illetve más személyt jelentős érdeksérelem ér, fennállhat a "visszaélés személyes adattal" bűncselekménye. Felhívja a figyelmet arra, hogy az adatvédelmi nyilvántartásba való bejelentkezés alól csak az a tudományos kutatási célú adatkezelés mentesül, ahol a kutató a személyes adatokat nem hozza nyilvánosságra.