Tizenöt éve Diczig István vezette azt a bizottságot, amelynek az állambiztonsági iratok titokban zajló megsemmisítésérõl szóló ellenzéki állításokat kellett kivizsgálnia. Diczig szerint megállapításaikról két jelentést írtak, az egyiknek azonban eddig még létezésérõl sem tudhatott a nyilvánosság - írja a Népszabadság.

Az iratmegsemmisítésekről szólóval egy időben a Diczig-bizottság azonban egy másik jelentést is átadott Horváth Istvánnak. "Vizsgálódás közben számos összefoglaló jelentésre és operatív anyagra bukkantunk, amelyet a kémelhárítás készített olyan személyekről, akiknek a beszervezését már megkezdte, esetleg be is fejezte a KGB, a Stasi, vagy a Securitate" - mondta a lapnak Diczig.

"A kémelhárítók, azaz a III/II-es csoportfőnökség beosztottjaitól megtudtuk, hogy 1988 eleje óta fokozódott Magyarország iránt e három kémszervezet érdeklődése. Moszkva, Berlin és Bukarest akkoriban már nem hitt a magyar politikai, belügyi vezetéstől kapott hivatalos tájékoztatásoknak, még az állambiztonsági kapcsolatokon keresztül közölt híreket sem fogadták kész tényként. Mindhárom hírszerző szervezet erőltetett ütemű hálózatépítésbe kezdett Magyarországon." - tette hozzá.

"A KGB elsősorban arra volt kíváncsi, milyen nemzetközi megállapodások aláírására, illetve felmondására készül a magyar kormány. A Stasi a mind nagyobb számban Magyarországra menekülő kelet-németekkel kapcsolatos adatokat és a döntés-előkészítő anyagokat gyűjtötte, a Securitate pedig Erdély-politikánkról és romániai menekültekről próbált tájékozódni" - mondta Diczig.